Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

24 Tapolczát, Sümeget és a többi városokat. Somogy vármegye leírása szintén a Balaton­parttal kezdődik (369. 1.). ILLINY SÁNDOR ÖDÖN : Physikai vagy természeti, rriathematikai és politikai Föld­leírás. Buda, 1845.(11 + 72 1.). A hidrográfiai meghatározásokban (50. Tavak. — 14. 1.) a példák közt említi a Balatont. ILOSVAY LAJOS : A Balaton vizének chemiai viszonyai. (A Balaton-bizottság kiadványa.) ISTVÁNFFY GYULA : A Balaton moszatflórája. (A Balaton-bizottság kiadványa.) ISELIN, JACOB CHRISTOFF : Neu vermehrtes Historisch und Geographisches allge­meines Lexikon , Basel, Johann Ludwig Brandmüller, 1747. 4 folio kötet és egy pótkötet. A Balaton ismertetése a Balaton jelszó alatt; Plattensee jelszónál utalás a Balaton szóra. JALSOVITS ALADÁR: Balatonfüred és kirándulóhelyei Budapest, 1878. Újabb kiadás 1882. Részletesen ismerteti Balatonfüredet és gyógyintézményeit; azután az összes balatonparti nevezetesebb helyeket, történetükkel. JALSOVITS ALADÁR: A tihanyi apátság története. Pécs, 1889. 3 képmelléklettel. A tihanyi félsziget és a Balaton leírásával. Mellékelve Tihany térképrajza. JANKÓ JÁNOS : A balatonmclléki lakosság néprajza. (A Balaton-bizottság kiadványa.) JÄGER WOLFGANG — MANNERT KONRAD : Geographisch-historisch-statistisches Zei­tungs-Lexikon. Nürnberg, 1806. 3 kötet. (XVI + 952 + 690 + 840, pótfüzet 1811. 214 1). Balaton (184. 1.) v. Plattensee, Magyarországon, Zala, Veszprém és Somogy megyék közt. A Zala folyóból ered, melynek vizét több kis patak szaporítja. Vizét rothadás nélkül két évig lehet tartani, Híres a kropfisch (garda) és a fogas hala, melyet szárítva messze szállítanak. A nádasban sok a dobosgem. Régóta dolgoz­nak rajta, hogy a Dunával összekössék, a mi részben sikerült is. Előfordul még Keszthely (8000 lakos, gazd. int.), Füred, többnyire ref. lakosságú mezőváros, híres gyógyfürdő Szolnok megyében (összetéveszti T.-Füreddel) T i h o n, erős várral, benczés apátsággal, Veszprém (Vesprin). JENNY, RUDOLF, VON : Handbuch für Reisende in dem Oesterreichischen Kaiser­staate. Wien, 1822. Anton Doli. 2 rész. — 2. rész (888 1.) Reiserouten durch Böh­men, Mähren, Galizien und Ungarn, nebst Siebenbürgen. A 778—781. lapon a bécs-veszprém-budai országútról, Sümegről írja le az utat Keszthelyre, a Balatonhoz. Ismerteti Keszthelyt, tanintézeteit. A Balaton hosz­szában Kenesére a hajó Fenék pusztáról megy, itt áll Festetics kétárboezos vitorlás hajója. Hévíz természetes meleg forrás. A Balaton hossza 40,000 öl, szélessége különböző, Foknál 8000, Tihanynál 200 öl, máshol átlag 3000 öl. Mélysége néhol 6 öl. Vize folytonos mozgásban van és megújul. A Sió útján összeköttetésben van a Sárvízzel. 1780-ban a lecsapolás által 32,000 hold rétet nyertek. Egyik neveze­tessége a kecskeköröm, megkövesült kagyló. Igen sok hala van. Körülményesen leírja Füredet és Tihanyt; ez utóbbit természetes szigetnek mondja, melyet csak «később kötöttek össze töltéssel a szárazfölddel.» Ugyanez 1829-ben új kiadásban jelent meg, a Balatonról azonos szöveggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom