Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' hossza 76 km. A Sió és Siócsatorna köti össze a Dunával. Zala vármegyénél megemlíti a híres bortermő Badacsonyt, Keszthelyt, Balatonfüredet, Csobánczot. BATIZFALVI ISTVÁN: A földrajz elemei az algymnasium és ipartanoda első osztálya számára. Rozsnyó. Öt ábrával (IV -f- 223 1.). Az 57. lapon röviden a tavak közt Magyarországban a Balatont és Fertőt nevezi meg. Egyebet nem tud a Balatonról. BÁTORFI LAJOS és HOFFMANN MÓR : A szülőföld és a haza. Zalamegye ismertetése. Nagy-Kanizsa, 1878. 64 + 2 1. 4 képpel. A Balatonvidék rövid ismertetése a tapolczai és keszthelyi járások leírásában (20—23. 1.). A tó leírása a 38—39. lapon. Területe 24 négyszögmérföld, hosszússága 12, szélessége 3—2, néhol 1 mérföld. Tihanynál 400 öl. Mélysége 6—8, Tihanynál 24 öl. Említi a télen be nem fagyó «heveseket», a háborgást «különös természeti tulajdonságnak» mondja. A főbb halak felsorolása után három fajta rákot ismer: fekete, kecske és cseresnyerákot. Megemlíti a zalai hegyeken előforduló tengerszemhez hasonló kis tavakat. Bäder u. Gesundbrunnen die berühmtesten u. besuchtesten von Ungarn, ihre Eigenschaften, Heilkräfte u. Gebrauchweise. Leipzig u. Pesth, 1837. Hartleben. Leírja a balatonfüredi savanyúvizet is. BAUDRAND, ANTONIUS ; Novum Lexicon Geographicum , in quo universi orbis, urbes, regiones, provinciáé, regna, maria, flumina .... descripta recensetur. Venetis MDCCXXXVIII. 2 köt. 2. A Balaton «Volcacae» jelszó alatt, «Balaton & Plattsee Bonfinio, paludes Pannoniae superiores». Veszprémnél mondja, hogy az éjszakra van a Balatontól. Apud lacum Personem (sic) in ora illius Boreali (Potius Balatone7n lacum.) BEEL MATHIAS : Hungáriáé antiquae et novae Prodromus. — Norinbergae, MDCCXXIII. A tavak közt a Balatont lacus Balatonnak, a Fertőt Plinius nyomán Peisonak nevezi. BEÉL MÁTYÁS: Compendium Hungáriáé geographicum ad exemplar notitiae Hungáriáé novae historico-geographicae. In partes IV. Posonii. Litteris Joannis Michaelis Landerer typographi MDCCL1II. 112. 1. 7. 1. Balaton megemlítése, 12 m. hosszú, 2 m. széles. Halban nagyon gazdag. I. r. IV. fej. 57. 1. Zala vármegye. A Balatont csak említi. A Zala vízdús, a Balatont ez táplálja. A várak közül említi Csobánczot, Tihanyt, Szigligetet, romokban. Tapolczán kénes forrás van. X. fej. 70. 1. Somogy vármegye. A Balatonmellék egészségesebb mint a megye többi része. BÉL MÁTYÁS: Compendium Hungáriáé stb. Pozsony, 1757. 2. kiadás. Ugyanaz. BEÉL MÁTYÁS : Compendium Hungáriáé Geographicum ad exemplar Notitiae Hungáriáé novae historico-geographicae. Posonii et Cassovii, Sumtibus Joan. Michaelis Landerer Typographi & Bibliopolae. 1777. k. a. 1779. 3. kiadás. I. 15. 1. Balaton. Germanis Blatten-See. Megemlíti fekvését, hossza 12, szélessége 2 mérföld. Belőle szakad ki a Sió folyó. U. i. Peiso néven a Fertőt (Förtő) említi. II. r. IV. fejezet, 145—151. 1. Zala vármegye leírásában említi a Balaton partjain termékeny szőllőket, a Balaton gazdag halászatát. A Zala alkotja a Balatont «quod Balatonem lacum — efficiat». Említi mint nevezetességet Tihanyt, Szigligetet Csobánczot, Keszthelyt, mely 8000 lakosú előkelő mezőváros, Csobánczot. Említi a füredi és kékkúti savanyúvizet. V. fej. Veszprém vármegye. 152—157. 1. Hibásan
