Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
I. fejezet. A keszthelyi Hévíz
8 A keszthelyi Héviz tropikus tündérrózsái. A viz legnagyobb mélysége, mint említettem, az ugródeszka előtt van, a melynek végétől észak felé a mélység méterenkint, 3, 4, 5 m., azután egyszerre a legmélyebb pont következik. Erre vonatkozólag a legrégibb irodalmi adatot KoRABiNSKY-nél találjuk, ki azt 60 ölre (= 114 m.) teszi.1 Utána Wachtel fölemlíti,2 hogy a Hévíz némelyek szerint feneketlen, mások azt 200 m.-re becsülik, de hozzá teszi, hogy újabb mérések szerint csak 34 2 m , amivel Wachtel a valóságot meg is közelítette. Ugyanennyire van téve Hunfalvy nagy munkájában is.3 Hencz Antal, a tó mélységi viszonyainak első fölmérője4 és lerajzolója,5 6 7 1864-ben 43 m. legnagyobb mélységet mért. Lóczy Lajos 1891-ben 36-5 m. maximális mélységet talált; lehetséges, hogy Hencz mérőónja néhány méterig valamely hasadékbá hatolt. A mélység csak egy tájon ekkora, míg keletre s nyugotra, néhány méter távolságban, 1903-ban tett méréseim szerint 30 m. körül jár a viz mélysége. Dr. Jordán Károly 1907 szeptember havában a legnagyobb mélységet 35 m.-nek mérte. A tölcsér falának déli oldala, mint már jeleztem, egészen meredek, sőt részben áthajló, ellenben észak felé mintegy 45°-nyi szögben eléggé egyenletesen emelkedik egészen a nádas széléig, a hol közvetetlenül a nádas mellett is azonnal 1 m.-nyi s így ez oldalon a nádszegély befelé terjedésének egyenes akadálya (3. ábra a tervrajz alatt). A tölcsér nyugoti oldala is hirtelen, vertikálisan emelkedik, sőt áthajló, ellenben a keleti oldal emelkedése nem oly szabályos s a tölcsér kisebb (2 — 3 m.) mélységű területe itt igen nagy kiterjedésű, miáltal a tölcsér a tónak majdnem az egész északkeleti negyedét magába foglalja. A Héviz forrás tölcsérét dr. Jordán Károly, az egyetemen lévő seismologiai számoló hivatalnak igazgatója pontosan fölmérte. Ezen fölmérés alapján készültek a térkép bathimetrikus görbéi.t! A tó vizének hőmérséklete télcn-nyáron a helyi közepes hőmérsékletnél egyaránt magasabb, tehát valóságos abszolutus hévvíz (thorma). Az ide vonatkozó legrégibb — jóllehet helytelen — irodalmi adatot ugyancsak Korabinsky 7 szolgáltatta. Szerinte a viz hőmérséklete 32° R-ig (= 40° C) emelkedik. Nem sokkal utána Babocsay József dr., a ki 1795-ben kiadott s ma már könyvészeti ritkaságszámba menő füzetében Hévízre nyomosabban irányította a közfigyelmet, azt mondja, hogy a viz «az elmúlt (1794) esztendőben május végén 29 grádusig (= 36‘2° C) ért el».8 Wachtel dr. 1859-ben közzétett dolgozata szerint9 a viz hőfoka a 27'5 és 32 5° C között váltakozik, tehát első volt, a ki határozottan rámutatott a viz hő1 Korabinsky: Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn, 17S6, 301. 2 Wachtel D.: Ungarns Kurorte und Mineralquellen, 1S59, 81. 1. 3 Hunfalvy J.: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása, 1865, III. k. 148. és 150. 1. 4 Hencz: A Hévizi forrás; Keszthelyi Hírlap 1891, 16. sz.— Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra. Nagykanizsa, 1896, 170—173. lap. b Hencz ANTALnak a tó mélységéről készített színes térképe a keszthelyi Balalo7ii Miízeum- ban van. 6 A mérés adatait e munka végéhez csatolt I. függelék tartalmazza. —- Lóczy. 7 Korabinsky id. h. 301. 1. 8 D. B. I.: Boldog Zala vármegye Keszthelyi Hév-Vizedről. 1795, 10. 1. 9 Wachtel: id. h. 81. 1.
