Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
Zárószó
Z A R O S Z O. Ime a magyarföldi lótusz-triasz ! A nagyváradi Püspök-fürdő 33'7—35° C hőmérsékletű meleg vizeiben a természettől telepítve, nagy bőségben, mintegy 20—25,000 tővel tenyésző egyiptomi fehér lótusz, Nymphaea lotus L., s innét mintegy száz év előtt átplántálva a budapesti Lukácsfürdő 26" C. melegségű forrástavába, ahol a tó részbeni beboltozása következtében ma már csak szűk téren tenyészhetik, de a fenmaradása mégis lehetővé van téve. A tatai két kis forrástó 17° C. vizébe harmincz év előtt mesterségesen betelepített s ott kitünően díszlő egyiptomi kék tündérrózsa, Nymphaea coerulea Sav., amelynek tenyészete azonban a forrástavak fenekének sziklássága következtében kiterjedésben a jelenlegi helyi viszonyok között nem gyarapodhatik; végül: a keszthelyi Hévízben (26—38° C.) meghonosított indiai vörös lótusz, Nymphaea rubra longiflora Lov., amely a tőzegtalajban tíz év óta, folytonos szaporodás mellett, kitünően tenyészik. * A Püspökfürdő botanikai ereklyéjének a fenmaradása ott nemcsak azon oknál fogva van biztosítva, hogy a viz a tenyészésük nagy kiterjedésű főhelyén mellig érő, a tövek tehát oly mélyen vannak, hogy egykönnyen ki sem húzgálhatók, de a fürdőzők bántalmazásának sincs közvetetlenül kitéve, mert a Püspökfürdőben nem a szabadban, hanem zárt helyen fürdenek. A fürdőbérlővel kötött bérleti szerződésben ugyan nincs kikötve a lótusznövények kímélésének kötelezettsége, amit egyébként e világhírű növénytani nevezetesség megérdemelne, de a püspökség intézkedett, hogy a bérlő az alkalmazottait a növény kímélésére s idegenektől való pusztításainak meggátlására utasítsa. Itt főképp a hatóság közbejöttével s előzékeny intézkedéseivel óvják e nevezetes növényt. Egy dolgot nem hagyhatok itt említés nélkül. Nevezetesen ma már a tropikus Nymphaea-VwdiV oly sok szép faja szerepel a kereskedelmi forgalomban, miszerint könnyen megtörténhetik, hogy valamely érdeklődőnek az jut az eszébe, hogy a Püspökfürdő őseredetű lótuszai közé más fajt is betelepít. Minthogy, amint ez dolgozatomból is kiviláglik, a tündérrózsák nagyon különböző természetűek-, könnyen lehetne az esetleg betelepítettek között olyan, a mely a Peczében jobban tenyésznék, mint a N. lotus s azt esetleg idővel elnyomhatná, kiszoríthatná, vagy legalább is megtarkítaná s ezzel a botanikai ereklye értékét illusoriussá tenné. Kivánatos lenne,
