Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
V. fejezet. Az indiai vörös lótusz hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra longiflora nov. subsp.), mint a keszthelyi Héviz meghonosodott növénye
72 A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. A lombozat őszi pusztulása. Szeptember végétől kezdve az egyes bokrok szélein sárguló levelek mutatkoznak, melyek rövidesen elrothadva, szétmállanak. Ez e jelenség a tenyészidő végéig fokozódik. A tövek novemberben már apróbb leveleket fejlesztenek. Évi tenyészésük a deczemberben beálló keményebb hidegekig tart, a mikor néhány nap alatt az egész lombozat rothadásnak indul s a szél teljesen eltünteti az utolsó nyomokat is. Élettartam. A meleg tőzegfenék talajában kitünően áttelelő rhizómák élete a Hévizén mintegy 6 évig tart. 20. ábra. A Nymphaea rubra longiflora nov. subsp. fejlődő tavaszi tenyészetének képe a Hévizén 1904 május 4-én. (Alul balra egy virágzásban levő Nymphaea capensisAö látható.) Tary Lajos fényképe után. Penmaradását a Hévizén a bőven keletkező oldali rhizómái teszik lehetővé, melyeket a viz mozgása szétterjeszt s főképp a tó északnyugoti negyedében telepít meg. Ilynemű természetes szaporodását kiplántálásának már a második évében (1899) jelezte s ettől kezdve mind észrevehetőbben mutatja. Terjed az északi nádszegély tövében is, bár ern itt kicsi a tere, mert a nád mellett közvetetlenül mély a viz. Természetesen nő a levezető-csatornában, a hol a bivalycsordával való rendszeres tipratás ellenére is szaporodik. Ellenben az utolsó évek tapasztalata szerint gyérülőben van a tó azon délnyugoti részén, a mely 1898—1904-ig a kiplántálás főhelye volt.
