Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
V. fejezet. Az indiai vörös lótusz hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra longiflora nov. subsp.), mint a keszthelyi Héviz meghonosodott növénye
V. FEJEZET. AZ INDIAI VÖRÖS LÓTUSZ HOSSZÚVIRÁGÚ ALFAJA (NYMPHAEA RUBRA LONGIFLORA NOV. SUBSP.), MINT A KESZTHELYI HÉVÍZ MEGHONOSODOTT NÖVÉNYE. Az indiai vörös lótuszt Wm. Roxburgh födözte föl Brit-Indiában, a hol különösen Bengália mocsaraiban s a lassú folyású vizek sekélyebb részein tenyészik ; itt a benszülöttek méltán tartják tiszteletben e valóban pompás növényt. Roxburgh a vörös lótusz első leírását és színes képét a Salisbury-féle «Paradisis Londinensis»- ben 1806-ban (I. köt. 14. t.) közölte, majd utóbb a «Hortus Bengalensis»-ben (1814) és a «Flóra Indica»-ban (1824) ismertette. A növény első rhizómái 1803-ban jutottak Európába, a melyeket f. Banks a kewi kir. park üvegházaiban ültetett el s innen terjedt először szét a különféle akváriumokba. Később a szakművek a vörös lótusznak több eltérő képét rajzolták, különösen a szín tekintetében (1. Andrews : The Botanist's Repository, 503. tab., Sims : Botanical Magazine, 1810, 1280. tab., Planchon: Flore des Serres, 1851, 629. tab., ugyanott, 1852, 759. tab., Paxton's: Flower Garden, 1853, 50. tab., Conard: The Waterlilies, 1905, 18. tab.), a mi valószínűvé tette, hogy a vörös lótusznak — eltekintve a sárga porzójú N. rubra rosea-tói (Sims: Botan. Magaz. 1811, 1364. tab.) — több vörösporzójú fajváltozata van. A részletkérdéseket azonban nem juttatták dűlőre. Lehet, hogy azért, mert az eltérések keletkezését az utóbbi évtizedekben elterjedt Viktória-házakban termett magnövénykék különbözőségeire, sőt hibridizáczióira is visszavezették. Maga Conard, a Nymphaea-\< ■ legújabb mono- grafusa, is csak rövidesen siklik át e kérdésen. A múlt évben H. Henkel darmstadti Nymphaea-tenyésztő telepe direkt Indiából szerzett be vadon nőtt töveket s minthogy ezeken is nagyon szembetűnő eltérések mutatkoznak, a különbségek mérlegelése alapján a Nymphaea mbra Roxb. faj keretein belül három olyan alfajt kellett megkülönböztetnem, a melyek egyikére sem illik teljesen a RoxBURGH-féle kép és leírás. E három új alfaj diagnózisait már fentebb, dolgozatom 11. részében közöltem. Itt még csak azt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy munkám előző IV. részében említett N. rubra név alatt szorosabban mindenhol a N. longiflora alfaj értendő. *
