Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
IV. fejezet. A tropikus tündérrózsákkal a keszthelyi Hévizen tett honosítási kísérleteim áttekintése
66 már nem virágzott; a másik tő egyáltalában nem juthatott virágzáshoz. Az augusztusban elért termettel élt e két növény október közepéig, daczára annak, hogy a jégeső és szél a nyár folytán többször összerongyolta valamennyi levelüket. Október közepén túl azután, a meleg és napfény fogytával fokozatosan kisebb s kisebb levelet fejlesztett, ezek száma is kevesbedett, szóval a hanyatlás kezdetét vette. November 20-án még 2—3 levelük volt s deczember elején elsárgulva pusztult el a két tő lombozata. Az elmondott kísérletek eredményéből következik, hogy a Hévizén az Euryale ferox tisztán a talaj alkalmatlan volta miatt nem fejlődhetik ki szabadon, de mint részben tropikus, részben szubtropikus növényre a mi levegőnk száraz volta semmi hátrányos hatást sem gyakorol; ellenben a Victoria regia-xz., mint az egyenlítővidéki mocsaras tájak nyirkos levegőjéhez szokott növényre, a talaj meg nem felelő volta mellett még a levelek nagyfokú vízelpárologtatásának is károsnak kell lenni. Ez utóbbi feltevésem értékét úgy dönthetnők csak el, ha a Hévizén, jó talajban, a Victoria-1 üvegházszerű fedél alatt, zártabb levegőben nevelnek, a mely kísérletet azonban költségesebb volta miatt mellőznöm kellett. Az Euryale tehát, megfelelő talajban szabadon nevelve a Hévizén, a Viktória- házakban elért termeténél nagyobbra nő, a Victoria ellenben az üvegházbelinek csak a fele nagyságát éri el. Szabadban való tenyésztésükkel azonban csak a széltől teljesen védett helyen érdemes bajlódni, mert másutt, a tapasztalatok szerint, a szél a leveleket felforgatja és összerongyolja, úgy a mint azt a 19. ábrából is láthatjuk, a mely a Hévizén 1903-ban nott egyik Victoria regia ily szélrongálta bokrának néhány nappal a szél után lefotografált képét mutatja. Az 1903. év tapasztalatai gyanánt felemlítem még, hogy a N. rubra ez évben már annyira elszaporodott, hogy augusztus második felében egyszerre több mint 250 nyíló virágát olvastam össze, sőt erősen terjed a levezető-csatornában is, a melyben, daczára a bivalyokkal történő rendszeres tipratásnak, több mint 1 km. hosszúságban bőven mutatkoznak a tövei. A N. lotus, N. stellata és a Lotos-csoportbeli hibridek kiplántált tövei, az évről-évre történt további kiültetések ellenére is, egyre kevesbednek. A hetedik év (1904). Ismeretes, hogy a Victoria regia hazájában meglehetős nagy, évelő rhizó- mát fejleszt, a viktória-házakban azonban nem tudják a rhizómáját átteleltetni s itt mint egynyári növényt művelik, azaz évről-évre magból nevelik. Megokolhatóan érdeklődtem tehát az iránt, hogy a Victoria rhizómái a Hévíz melegebb talajában élve áttelelnek-e ? Május első felében a vízbe gázolva, átkutattam a múlt évi négy tenyészkosarat. Az Euryale két kosarában a növény maradványaiból mit sern találtam, a gyökerek és rövid szára teljesen elrothadtak a meleg vízben. A Victoria két kosarában ott leltem az egy-egy ökölnyi nagyságra nott rhizómát, de mind a kettő meg volt rothadva. Rhizómája tehát a Héviz meleg talajában sem telel át. Folytattam a Nymphaea-xhxzómAk kiplántálását, amennyiben a budapesti botanikuskerttől e czélra ez évben 145 tőkét kaptam, még pedig ugyanazon fajokét, mint az utóbbi években, kivéve természetesen a N. rubra-X, mint amelynek mesterséges szaporítása már ekkor merőben fölösleges lett volna. Ezt a 145 tövet a A keszthelyi Iiéviz tropikus tündérrózsái.
