Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
IV. fejezet. A tropikus tündérrózsákkal a keszthelyi Hévizen tett honosítási kísérleteim áttekintése
A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 61 A negyedik év (1901). Hogy a keményebb telek hidege egyáltalán nincs befolyással a Hévizén telelő tropikus nymphaeákra, bizonyítja az 1900—1901-iki tél, melynek tartama alatt januárban 17 napon át a hőmérséklet minimuma a — 10 és — 16° C. között változott s általában ekkor folyton kemény, fagyos idő járt. Nem volt hatással a február közepén beállott s — 13° C.-ig sülyedő azon hideg sem, amely a kékvirágú fajokat (N. coerulea, N. capensis, N. zanzibariensis) sa N. lotus-t igen előrehaladott kifejlődésben találta. Az említett kék tündérrózsák lombozatukat a kemény télen át is megtartották s már február 20-ika körül újból virágoztak. Nagyon rövid időre tűnt el a télen a N. lotus lombja is. Májusban ez évben további 51 tő Nymphaea-t ültettem ki, amelyekhez részint a breslaui, részint a budapesti egyetemi botanikuskert Viktória-házából dr. F. Pax és dr. Mágócsy-Dictz Sándor fűvészkerti igazgató urak szívességéből jutottam. Kiültetésre került : 3 tő Ny mphaea capensis 4 » » « madagascariensis » 3 » » zanzibariensis rosea 5 » » stellata 3 » » coerulea 14 » » lotus («dentata» és «thermalis») 3 » » ritbra 10» Hofgärtner Gr a eben er- hibrid 3 » » ortgiesiano-rubra-h ibrid 3 » » meg nem határozott rubra-hibrid Ugyanez évben megismételtem a Victoria regia s az Eiiryale ferox mesterséges beavatkozás nélkül való tenyésztésének kísérletét, kiültetve ugyancsak az 1899. évihez hasonló módon mindkét fajnak 3—3 erős, fiatal egyénét. Az eredmény épp oly sikertelen maradt, mint az előző évi. A nymphaea-tenyészet a tavalyihoz hasonló eredményt adott. Szépen terjedt a N. rubra, s minthogy az eddigi tenyésző alakok közül egyedül csak ez sokasodott, az ok felderítésének kérdése kezdett foglalkoztatni. így állapíthattam meg, hogy a Hévizén egyetlen tündérrózsa-virág sem termékenyül, még a vadon tenyésző N. candida minor - é sem; a legszorgosabb keresés ellenére sem tudtam hat éven át (1901—1906) egyetlen termést sem fölfedezni. A terméketlenség okát egyébben, mint a bő gázképződésben, vagy a viz és iszap radioaktivitásában nem kereshettem ; az utóbbi a virágporsejtek életét ölheti el, az előbbi, úgy véltem, két úton gyakorolhat káros hatást: vagy a termékenyítést végző rovarokat tartja távol, vagy a gáz mérgező hatása a viz tükrén, vagy ahhoz közel ülő virágok virágporsejtjeinek életképességét teszi tönkre. Az eddig telepített Nymphaea-Íaj ok részint a Lotos-, részint a Brachy ceras-szubgenuszba tartoznak; az előbbieknél a csillagalakú bibének termőlevelekből alakult peremnyúlványai oly hosszúk s annyira visszahajlanak a bibe fölé, hogy a virágpor reáhullását, s így az öntermékenyítést megakadályozzák; az utóbbiaknál pedig az utoljára kifejlődő, s
