Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
III. fejezet. Az egyiptomi fehér lótusz (Nymphaea lotus L.) régi eredetű előfordulása Magyarországon
A keszthelyi FI év iz tropikus tündérrózsái. 47 aljú, vagy mely pontjain nem nő. Föltaláljuk bokrait végül azokban a följebb eső vízerekben is, a melyeken át a legfölsőbb források melegvize a forrástóba folyik. Egész előfordulási területe alig egy km. hosszúságra terjed s idők folyamán védelmezése arányában, különböző bőségben díszlett e helyen. Az utóbbi években oly bőven tenyészik, hogy 1899-iki becslésem szerint a tövek száma mintegy 20—25,000. Tekintve c nagy számot, továbbá fő-előfordulási helyén a viz mélységét, s annak eléggé tömött talaját, amelyből a virágok és levelek húzgálásával a tőkéi nem könnyen szakíthatók ki, fenmaradása még védelem hiányában is biztosítva van. A Nymphaea lotus L. itt kora tavasztól november közepéig rendesen virágzik; virágzásának szélső dátumai: ápr. 20. és dec. 8.; télen át, tekintet nélkül annak enyhe, vagy kemény voltára, levelei általában rövidebb időre eltűnnek, de itt-ott különösen az erősebben bugyogó források körül télen is fejleszt új leveleket s tél végére már teljesen kifejlett levelek is találhatók. A Ny?nphaea lotus L. nagyváradi előfordulásának eredetéről a szakemberek sokat írtak s igy e kérdésnek nem éppen jelentéktelen irodalma keletkezett. A vélemények három irányban csúcsosodnak ki. Az egyik szerint e növény tenyészése ott az ember által végzett tudatos átültetés, növényjionosítás eredménye; a másik vélemény ezt költözőmadarak útján Egyiptomból történt behurczolásra vezeti vissza; a harmadik szerint e növény ott őseredeti, vagyis annak a régi geológiai időszaknak a maradéka, amikor még hazánk Alföldjének hőmérséklete olyan volt, mint most Eszak-Egyiptomé, ahol t. i. e növény a szabad vizekben már mindenfelé díszük. Mind a három fölfogás a legutóbbi évekig egyaránt hívőkre talált, mindaddig, mígnem 1902 végén Staub Móricz dr. kellőképp tisztázta a kérdést.1 Az ember által való tudatos átültetés körülménye mellett Borbás Vincze dr. szól legfőképpen.2 Szerinte a magyarföldi keletkezés, vagyis hogy e növény a jégkorszakot nálunk átélt faj lenne, balhiedelem, ellenben az átültetés csaknem kétségtelen, csak a kora, meg a körülménye ismeretlen. Érvül hozza föl, hogy a nagyváradi melegvizekben e növény egészen idegenszerű, más, hasonló viszonyok között élő növénytársa nincsen, továbbá, hogy a benszülött növény a sűrűn látogatott helyeken, a kultúra közelében inkább elpusztul, mint fenmarad. A Nymphaea lotus L. hazai tenyészése szerinte aránylag fiatal és a kultúrával kapcsolatos jelenség. Ügy véli, hogy néhány száz évvel ezelőtt mint kerti virág került a nagyváradi hévvizekbe s a legnagyobb valószínűséggel a törökvilágban ültették át Egyiptomból. Ugyanezen fölfogásnak hódol Leunis,3 4 Woenig 4 s mások. Richter Aladár dr. —- Schweinfurth dr. hírneves egyiptológus véleményére támaszkodva — a törököktől való ültetést abból az okból tartja kizártnak, mert a Magyarországon dúlt török főfészke nem Egyiptom, hanem Elő-Azsia volt s az ázsiai-európai török Egyiptom lakosaival nem hogy kulturális közösségben nem állott, 1 Staub: Új bizonyíték a Nymphaea lotus L. magyar honossága mellett; Növénytani Közlemények, II. 1903, 1. 1. s Borbás: A hévvizi tündérrózsa keletkezésének analogonja; Természettud. Közlöny, 1894 Pótfűz. 147, 157. 1. Továbbá: Ugyanott 1899, Pótfűz. 189. 1. — A Balaton tavának és partmellékének növény földrajza s edényes növényzete; A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei, 1900. 134, 140—141. 1. 3 Leunis: Synopsis der Pflanzenkunde, II. 1885, 461. 1. 4 Woenig : Die Pflanzen irn alten Aegypten, 1886, 34. 1.
