Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére
A keszthelyi Hévíz tropikus tündér rózsái. 39 pedig különböző mélyen ívelt, kisebb nagyobb, nem éppen hegyes fogakkal; jóillatú virágai 10—15 cm. átmérősek, kora reggel nyílnak, d. u. 5 és 6 között csukódnak; csészelevelei egyszínű zöldek, szirmai kihegyezettek, fehérek; porzóköre sárga. Hazája hihetőleg Észak-Amerika melegebb vidékei. — Színes képe : Botan. Magaz. 1901, 7781. tab. Rajza Conard: Waterlilies 1905, 6. tali. — Honosítási s tenyésztési előnyei : az erős termet, a virág illata, továbbá, hogy csaknem egész nap nyitva vannak a virágai. Amerikai műkertészek (TRICKER-Riverton, HENSiiAW-Ne\v-Brighton, GREY-Malden) a N. flavo-virens és a N. zanzibanensis keresztezése révén a N zanzibariensis kék, illetve a N. zanzibariensis rosea rózsaszínű virágszínét átvitték egyes flavo-virens termetű hybridekre. Valamennyi meddő. A) A N. flavo-virens és N. zanzibariensis keresztézéséből : 1. Wm. Stone (1899), a ßavo-virens termetével, de a virág csészelevelei csak kívül zöldek, belül kékek, a szirmok kékek, biboros árnyalattal. Nyílik kora reggeltől estig. Tenyésztésre a legérdemesebb Nymphaeák egyike, de jelenleg még drága.1 2. Grey cie, a virágai halaványabbak: kékesfehérek. 3. Astraea, a levelek alsó lapja vörösbarna ; a zöld csészelevelek külső lapja az alján sárgás, belül kék ; szirmai is kékek, csak a tövüknél fehéresek. 4. Gracilis azurea, égkék szirmokkal. 5. Gracilis purpurea, szirmai biboros árnyalatú kékek. B) A N. flavo-virens és N. zanzibariensis rosea keresztezéséből : 1. Mauvii (1892), szirmai halavány rózsaszínűek. 2. Mrs. C. W. Ward (1900), vörhenyes virágú. 3. Astraea rosea, szirmai rózsaszínűek. 4. Gracilis rosca, Gracilis rosea perfecta, szép rószaszínűek. 5. Gracilis rubra, sötétebb rózsaszínű virágokkal. 3. Nymphaea elegans Hook. 1851. Kerülékes levelei 18 cm. átmérőt érnek el, épszélűek, vagy csak itt-ott van rajtuk egy-egy kis fog; alsó lapjuk vörösbarna, különösen a szélek táján; virágai 7—13 cm. átmérősek; zöld csészelevelei sötét hosszvonalkákkal s pettyekkel tarkázvák ; szirmai aránylag elég szélesek, tompább hegyűek, halavány violaszínűek, a belsők igen halaványak, szinte fehéresek, a porzószálak sárgák. Nyílik reggel 8-tól d. u. 1-ig. Hazája Texas, Mexico, Közép-Ame- rika. — Színes képei: Botan. Magaz. 1851, 4604. tab.; Conard: Waterlilies, 1905. 4. tab. — Gyorsnövésű, bőven virágzó faj, hátránya egyes szép kékvirágú fajokkal s hibridekkel szemben, hogy csak délelőtt van nyitva. 4. Nymphaea stellata Wildd. 1797. Az indiai kék tündérrózsa. Levelei kerek- dedek, 12—15 cm. átmérősek, szélük szabálytalanul s különböző mértékben kanyar- gatott-öblözött ; a felső lap zöld, az alsó barnáslila árnyalatú; bimbói tojásdadok ; a csészelevelek külső lapja zöld, gyakran apró, feketés pettyekkel tarkázva, a belső lap kékesfehér ; szirmai halványkékek, a tövük felé elfehéredők, a porzószálak sárgák. 5—-13 cm. széles virágai reggel 8-tól d. u. 2-ig vannak nyitva. Hazája Keletindia s a keletindiai szigetvilág. — Színes képei: Flore des Serres, 1852. 854. tab.; Revue Horticol. 1855. évf. Honosítási s tenyésztési szempontból a hozzá meglehetősen hasonló termetű s virágú N. coentlea-va\ szemben, nagyobb melegigénye miatt hátrányban van ; egyedüli előnye, hogy virágai tovább vannak nyitva. 1 Nymphaea-rhizomák eladásra való tenyésztésével kontinensünkön különösebben foglalkoznak: Heinrich HcNKEL-Darmstadt, Wilk. HARSTER-Speyer a Rh.
