Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére
A keszthelyi Hévíz tropikus tündér rózsái. 33 lassan terjedt el, mert a botanikai írók egy része a levélszél kifejlődésében nem látott különbséget, a levélerck eltünedező szőrözetének jelenlétét vagy hiányát pedig önálló faji bélyegül nem tartotta elegendőnek; így Tratinnick ezen megkülönböztetést, mint szükségtelent, mindjárt a rákövetkező esztendőben helytelenítette.1 De-Candolle fölfogása utóbb mégis követőkre talált; sőt KiTAiBEL-nek is, aki c növényt a nagyváradi hévvízben felfödözte s Nymphaea lotus L. néven ismertette;2 ezt az azonosítását tévedéséül rótták föl, amely «az akkori füvé- szeti irodalmat 1821-ig, De-Candolle újításáig egészen bejárta».3 E tekintetben meglehetős magyar irodalom keletkezett s az írók nagyobb része, hihetőleg csak a földrajzi elterjedés különbségéből, s talán még hazafiúi túlbuzgóságból is, a nagyváradi lótuszt hazánk oly természeti nevezetességének s ritkaságának hangoztatta, a mely a földkerekségen egyebütt sehol sem otthonos.4 A múlt század nyolezvanas és kilenczvenes éveiben azonban tisztázták a kérdést s a Nymphaea thermalis DC. elnevezés a Nymphaea lotus L synonymjai közé került, különösen a mikor Borbás kimutatta,5 * hogy Nagyváradon is terem, a teljesen kopaszlevelűek között, apró, eltünedező szőrözetű s hogy a Nílusban is nő teljesen kopaszlevelű. Utoljára még abban gondoltak különbséget, hogy az afrikai egyedek nem fejlesztenek háromféle levelet, mint a nagyváradiak. Ez utolsó véleményt Richter Aladár döntötte meg, Sciiweinfurt egyiptomi herbáriumának vizsgálata alapján kimutatván az afrikai egyedek heterophydiáját is.t! Különben a A^T-szubgcnuszhoz tartozó tündérrózsák oly egységes csoportot alkotnak, hogy azok egyik fajánál a heterophyllia hiányát föltételezni szinte lehetetlen. A Nymphaea thermalis DC. tehát oly név, a melyet a szisztematikai szőrszálhasogatás a kelleténél többre becsült, mert beható vizsgálatok szerint ma már minden botanikus egyetért abban, hogy az afrikai s a magyar egyedek között morfológiai, szövetbeli vagy biológiai különbség nincs, leg- fölebb az, hogy Afrikában inkább az aprószőrözetű, hazánkban pedig a kopasz változat az uralkodó.7 Honosítási és tenyésztési tekintetben egyike a legjelentősebb s legszebb fajoknak. A Hévizén való tenyészéséről szóló közlésünk alább olvasható. — Az afrikai fehér lótusz színes képei : Waldstein et Kitaibel (Descript. et icon, plant, rar. Hung.) 1802. I. k. 15. t.; Botan. Magaz. 1805, 797. tab.; 1846, 4257. tab. («dentata»); Reichenbach (leones florae germ. etc.) 1845, VII. 71. tab. («thermalis»; a levél nem jó); Flore des Serres 1850, VI. 627—8. tab. («dentata»); 1851, VII. 706—7. t. («thermalis»). 2. Nymphaea senk éri Gilg (Conard) 1905. Conard a monográfiájában ezen a néven új fajt mutat be. Egészben véve kistestű; tojásdad-kerekded s alsó lapján rövid szőrrel borított leveleinek átmérője csak 10 —15 cm., szélének fogazottsága alárendelt: egyrészről a fogak távol állanak egymástól, másrészről alig állanak ki 1 Flora 1822, 596. 1. 2 Waldstein et Kitaibel: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungáriáé. 1802, I. p. 13. tab. 15. 3 Alföldi Flatt Károly: A nagyváradi Püspökfürdö botos-virágai,- 1883, 13. 1. 4 Simkovics L.: Egy teljesen magyarföldi növényről; Természettud. Közlöny, 1883, 340. 1. — Alföldi Flatt Károly id. h. 6. 1. 5 Borbás: A hévvízi tündérrózsa keletkezésének analogonja; Természettud. Közlöny, 1894, Pótfüzetek 146. 1. 0 Richter Aladár: A nílusi tündérrózsa, vagy ál-lótusz a magyar flórában; Természetrajzi Füzetek, 1897, 211. 1. 7 Borbás id. h. 152. 1. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II köt. 2. rész. 2. szak. függ. 3
