Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére
A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 28 A csészelevelek illeszkedési vonala egyenes és kiálló szögletet alkot; külső lapjuk zöld, belsejük fehér; a szirmok fehérek, a porzószálak narancssárgák, Rhizómája vízszintesen kúszó. Hazája Közép- és Eszak-Európa, továbbá Szibéria délibb vidékei. Virágai a N. alba-éhoz viszonyítva némileg kisebbek s így művelésre az említett faj mellett kevés a jelentősége. — A virág színes képe: Conard, Waterlilies, 1905, 15. tab., 20—22. fig. Alfaja a Nymphaea candida minor DC. 1821.1 (— N. alba minoriflora Bork. 1900.2) a törzsfajénál jóval kisebb, legfölebb 15 5 cm. hosszú levelekkel s csak 5—8 cm. szélességű virágokkal. A Hévíz tavának és a levezető-csatorna felső szakaszának a szélein csoportosan nő, különösen a nád- és kákaszegély öbleiben, mint a hol a szél által vert hullámok ellen védelmet talál. A Hévizén s lefolyásában eredetileg a Nymphaeaceáknak csak ezen egyetlen alakja él. Egyébként a Balaton vidékén még csak Boglár berki vizeiből ismeretes. 5. Nymphaea fennica Méla 1897. Kerülékes-szíves leveleinek hossza 7—12 cm., szélessége 5—9 cm. Fehér vagy rózsaszínes szirmai befelé görbülök s így a kis (4—7 cm.) virág csészealakú; a csészelevelek illeszkedési vonala egyenes s a két végén hegyes szögletet alkot. Rhizómája függőleges állású. Hazája Finnország középső és keleti vidékei. Általánosabban még kevéssé ismeretes, kis termetű tavirózsa. 6. Nymphaea tetragona Georgi 1772. Syn.: N. pygmaea Ait. 1811. Legfölebb csak 12 cm. átmérős apró, patkóalakú, hegyes lebenyekben végződő s fölül sötétzöld alapon a barna foltosság némi nyomával ellátott, alsó lapjukon pedig vörös színű levelekkel. 3—7 cm. széles virágai tiszta fehér, hegyes szirmokkal és sárga porzókörrel. Rhizómája függőleges állású. E törpe faj hazája egész Kelet-Ázsia; a hidegebb részeken (Kelet-Szibiria, Kamcsatka) síkon és hegyvidéken egyaránt a mérsékelt s melegebb tájakon (Mandzsúria, Kina, Japán, Kelet-India) csak a hegyvidékek megfelelő vizeiben ; Conard szerint az Amerikai Egyesült-Államok Idaho államában, továbbá Ontarioban (Kanada). — Színes képe: Botan. Magaz. 1813, 1525. tab. («N. pygmaea»); rajza: Conard: Waterlilies, 1905, 14. tab. — Kisebb hidegvizű medenezék és szobaakvariumok részére igen alkalmas. A N. tetragona és a N. alba rubra mesterséges keresztezéséből, származó következő te trago //«-típusú hybrideket tenyészt a kertészet : 1. Laydekeri rosea (1891) a N tetragona kisebb termetével, virágai azonban eleinte rózsaszínűek, később bíboros rózsaszínűekké válnak, a porzószálak narancsvörösek. Terméketlen. A Laydekeri rosea proliféra (1901) csak annyiban különbözik tőle, hogy oldalrhizómákat nevel. 2. Laydekeri lilacea (1895), a jóillatú virágok szirmai lila-rózsaszínűek, porzószálai sötétsárgák. Hasonló kis termettel. — Színes képe : Revue Horticole 1895- évf. 7. Nymphaea mexicana Zucc. 1832. Ide: N. flava Leitn. 1838. Általában kisebbtermetű faj. 10 — 18 cm. átmérőjű, kerekded úszólevelei fölül sötétzöldek, barna foltokkal tarkázva, alul világos vörösbarnák, apró, sötét pettyekkel ; a levelek nem ritkán tenyérnyire a viz tükre fölé is emelkednek s ez esetben alsó lapjuk alapszíne zöld; a levelek széle vagy ép, vagy gyengén kanyargatott ; a lebenyek széle nagyobbrészt egymáson fekszik ; a lebenyek sarka tompahegyű nyujtványban végződik. A fiatal magnövények első levelei nyilasok. Virágai (6—13 cm.) kanári1 De-Candolle : Regni vegetabilis systema naturale, IL 56. 2 Borbás: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. 394.1.
