Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)

II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére

/1 készt hol y i Hévíz tropi k iis tnndêrrôzsâi.

25

llydrocallis, Xanthan /ha, Castalia, Brachyceras, Anecphya) emelte; legújabban Conard (1905) a Xanthantha- és Crrito /zVz - s z ub ge n u s o k összevonása alapján a következő ötöt különbözteti meg: Anecphya, Brachyceras, Castalia, Lotos, llydrocallis. - Mi az idetartozó fajokat az alnemek következő sorrendjében tekintjük át :

I. Syncarpiae Conard ( Symphytopleura Casp.)

1. ALNKM : Castalia.

a) Bucastalia .... . . . 4 faj

b) Chamacnymphaea ... ... 2 »

c) Xanthantha................................. . . 1 »

2 alnkm: Hydro call is

...................... . 10 »

3

. alnkm : Lotos.......................................................................4 »

II. Apocarpiae Conard ( Lytopleura Casp.)

4. alnkm : Brachyceras. . .' . 13 faj

5. alnkm : Anecphya ..... 1 »

a) alnkm: Castalia DC 1821.

A csészelevelek erei finomak, virágaik szine a legtöbb fajon fehér (illetőleg a fajváltozatokon rózsaszínű, vagy vörös), egy faj virágszíne sárga. Nappal nyílnak és virágaik rendszerint a viz színén ülnek Leveleik épszélűek, csak a sárgavirágú fajnál gyengén kanyargatottak. A csillagalakú bibe peremén nyelvalakú nyúlványok ülnek. Hét faj tartozik ide; a fehérvirágú fajok az északi félgömb mérsékelt övén élnek és így teljesen télállók, a sárgavirágú faj szubtropikus.

1. Nymphaea odorata Ait. 1789. Kerek, 13—25 cm átmérős leveleinek a hegyesvégű lebenyei hátul szétállanak; fölül sötétzöldek, a széleken barnások, alul a vörhenyes-zöldtől a sötét vörösbarnáig változók. A levélnyél is vörhenyes A 8—15 cm. széles illatos virág a viz tükrén ül, vagy csak kevéssé emelkedik feljebb; csészelevelei zöldek, vörhenyes árnyalattal, az eléggé széles szirmok fehérek, a porzókor sárga. Nyílik reggel 6-tól délig. Tőkéje vízszintesen kúszó. Hazája Eszak-Amerika, különösen az Egyesült-Államok keleti vidékei, a hol a mi Nymphaea alba-nknak helyettesítője. Honosítási tekintetben, a virágzásbeli rövid napi tartam ellenére is. jóillata miatt van jelentősége. — Színes képe: Botan. Magaz. 1805. 819. tab.

Színváltozata a Nymphaea odorata rosea PuRSH. 1814., rózsaszínű szirmokkal. Főkép a faj kisebb termetű egyedein. Vadon az Egyesült-Államok keleti részének egyes vidékein. — Szines képe: Botan. Magaz. 1883. 6708. tábla.

A színárnyalat erőssége szerint a kertészet részletesebben is különböztet :

a) Rosacea. (1891) testszines-rózsaszínű virágokkal.

ß) Exquisita (1890), szirmai karminnal árnyalt rózsaszínűek. Mindkettő csakis kerti színeltérés.

Y) N. odorata rubra, sötétebb vörös. — Hidegvízű medenezék részére ezen illatos virágú rózsaszínű változatok figyelembe veendők.

A törzsfaj alfajai :

a) Nymphaea odorata gigantca. Hort. nagyobb levelű (30—40 cm.) és virágú 10 — 18 cm.) alak; a levél szine alul zöld, csak a széle táján vörhenyes árnyalatú,