Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
I. fejezet. A keszthelyi Hévíz
/1 keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 18 emeltek (9. ábra) s a nyugoti oldal felől 1860-ban vert hidat felszedték s kissé odább északra födött új hidat építettek helyette (10. ábra). 1906 őszén elbontották az 1819-ben épült legrégibb, s addig II. osztályú fürdőül szolgáló épületet, valamint a délről hozzávezető hidat is, s 1907 tavaszára ezek helyébe új, kettős fürdőépület készült II. oszt. fürdő gyanánt, s a déli oldalról az összes fürdőépületekhez vezető új hidat vertek. Ugyancsak 1907 tavaszára a part házsorának déli végén is egy új szállóépület nyert befejezést. 1907-ben a tavon levő régi építmények közül már csak a legbelső, 1866-ban készült fürdőépület áll fenn, még a régi formájában. A Hévíz tavát jelenleg csak két oldalon szegélyezi nád, az északin sa délin; amott a mély viz miatt csak egy-két méter a szélessége a part mentén ; emit szélesebb s a viz felől kákabozóttal s gyékénynyel van határolva. Egyébként ritkásan a káka és gyékény az északnyugoti és keleti széleken, egymagában, vagy kevés náddal keverten, szintén terem. A kákabozóton belül a széleken a nálunk honos egyik fehér tavirózsának aprólevelű s kisvirágú alfaja, a Nymphaea candida minor DC. tenyészik, különösen a nád és kákaszegély öbleiben s a levezető csatorna szélein, helyenkint nagyobb foltokban, amely helyeken kora tavasztól deczemberig hozza aránylag apró virágait. E növényről már Bright is megemlékezik, szerinte itt 1815 tavaszán gyönyörűen virágzott.1 2 A múlt század negyvenes évei óta a nád- és kákaszegély képe alig változott, a tó tükrének szélein azonban, az északi mélyvizű oldal kivételével, köröskörül oly bőven díszlett ez időtájban az említett törpe tavirózsa, hogy levélbokrai s virágai 5—6 m. szélességben szinte szegélyezték a tó tükrét,3 melyet azonban később, a fürdő föllendülésével kapcsolatos nagyobb látogatottság alaposan megritkított. Egyébként Hévíz tavának a tükre nyílt és tiszta, csak a széleken van némi úszó iszap rajta, a mely esős idő után meglehetősen megfogyatkozik s ilyenkor inkább csak piszkos hártyaként lepi el a vizet; tartós szárazság alkalmával ellenben vastagabb, szemetes állományt alkot. Ez az úszóiszap tőzegdarabkákra tapadt Oscil- laria-moszatokból áll s főkép csak azon a szélen látható, a hova a szél éppen tereli. Hosszúszálú moszat- és virágos «hinár» nem él meg benne. 1890 tavaszán láttam meg először e tavat. A reá következő évek alatt alaposan megismerkedve a tó vizének rendkívüli természeti viszonyaival, elhatároztam, hogy az egyiptomi fehér tündérrózsának, vagy lótuszvirágnak (Nymphaea lotus L.) a nagyváradi s budai hévvizek európai hírű nevezetességének ide honosítását megkísérlem. 1 Bright : id. h. 447. 1. 2 Lehrmann Ferencz keszthelyi gazdasági akadémiai pénztáros szóbeli adatai, aki ez időtájt mint gimnazista-diák sokszor felkereste a tavat.
