Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
I. fejezet. A keszthelyi Hévíz
>1 keszthelyi Héviz tropikus tündérrózsái. A fürdőt használók' számának szaporodásával, 1840 körül, ezen kezdetleges fürdőházak közelében, a part süppedős tőzegtalajára, fából, czölöpökre alapozott, egyszerű vendéglő-épületet is emeltek'; amely később az ugyancsak deszkából épült mellékhelyiségekkel és köpölyözőházzal a csatorna mellett kisebb teleppé fejlődött, amelyet már a múlt század ötvenes éveinek elején a keszthelyiek vasárnapi kirándulóhelyül használtak. Héviz fokozódó látogatottsága újabb öltöző-fülkék létesítését tette szükségessé, mely kívánalomnak 1843-ban az uradalom beljebb, az 1819-ben emelt fürdőépületeken túl, az 1906-ban épített fürdőház helyén, férfiak és nők részére külön-külön fürdőépület emelésével felelt meg. Az 1819-ben épült régi öltözőházat is megújították s még egy sor fülkével bővítették. A nyugoti partoldal, a mai tulajdon- képeni fürdőtelep helye, akkor még kopár legelő volt. A Héviz emez állapotában 1857-ig maradt. Az 1857—58-ban végzett tagosítás alkalmával a szcntandrásiakkal kötött egyezség alapján a nyugoti partoldal nagy része Festetics-birtokká vált. Ezután vehetett csak a Héviz, mint fürdő, némi lendületet. Az uradalom nyomban megkezdette a befásítást, s 1858-ban alapította a hegyoldal 40 holdas parkját s építette a hegy aljának szilárd talaján az első állandó vendéglőépületet is, amely a bérlő lakosztályán kívül még hat berendezett vendégszobával volt ellátva. Ugyancsak ez évben építették a nyugoti tópart fái között a 10 —12 beteg részére fából készült ingyen-házat is, végül megjavították a tavon álló fürdőépületeket. 1860-ban a fürdőépületekhez erről az oldalról is vertek hidat. 1864-ben a középső fürdőépülettel kapcsolatosan, annak keleti szomszédjául, újabb fürdőépületet emeltek, de már alacsonyabb lábakra, mert egyrészről a régibb fürdőházak magas oszlopokra állítása szükségtelennek bizonyult s másrészről a vízből kijáró fürdőzők sokat panaszkodtak, hogy szeles időben megfáznak, míg öltözőfülkéikhez feljuthatnak. 1865-ben még egy szilárd szállóépületet készítettek el. Az egész fürdőtelep 1865. évi képét az 5. ábrán látható egykorú rrfjz mutatja. 1866 tavaszára épült, ugyancsak tölgyfaoszlopokon, az addig fennállott legbelső (északi) kis fürdőház helyén, a jelenleg (1907) még az abból az időből való alaprajzzal s külön női- és férfiosztálylyal ellátott tükörfürdő, szintén a tapasztalat kívánta alacsonyabb lábra, úgy hogy a középső épületből ide vezetett híd nagyon lejtős volt. Ezen épület emelésével a tavon levő fürdőépület-csoport elnyerte az 1905 őszéig hirt külsejét (6. és 7. ábra). A tavon levő ezen újabb fürdőépületek emelésével egyidejűleg megkezdték a nyugoti partoldalon a szilárd épületek építését is, s miután 1868-ban a veszprémi püspökséggel kötött birtokcsere-szerződés alapján a tómenti egész hegyoldal az uradalom birtokába került, a múlt század hetvenes évéig folytatott építkezés egész ház-sort létesített. Az ezután következett negyedszázad alatt Héviz fejlesztésében szünet állott be. A gyógyfürdő bérletének az 1904. évvel történt lejártával számottevő föllendülés következett. Az uradalom 1905-től kezdődőlég ugyanis az új bérlővel 35 évre oly szerződést kötött, hogy ez köteles az első öt év alatt 300,000 K-t épületekbe fektetni. Ebből kifolyólag 1905 tavaszán, a szilárd part házsorának északi végénél, két régibb szállóépület belefoglalásával, megépítették az emeletes Rákóczi-szállót, 1906 tavaszán pedig, ennek északi szomszédjául, a György-szállót (8. ábra). A tavon 1906 tavaszára, az eddigi középső fürdőépület helyébe, új, kupolás fürdőházat
