Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
364 Ajakosak, Labiatae. Vasvárm. fl. 210, Szántód, Bd-Tomaj (itt a klastromkútnál is,) Kis-Eörs, Récse — M. balsamiflora H. BRAUN, ap. Formánek Mährisch-schlesische Menthen 3, 1888, in Verhandl. d, naturf. Vereines in Brünn XXVI. köt., Al Remetevölgyében, a séd mentén. — 714. M. incana WILLD. Enum. pl. horti Berolin. 609, 1809, (M. silvestris var. lanata TAUSCH ? Sylloge pl. II. 1828, 249; M. silvestris ß ovális Vis. Fl. Dalm. II. 1847, 184). Visiani e fajta levélmolyháról nem szól, tehát olyannak kell lenni, mint a tó'alakénak: azaz «foliis. .. subtus albo-tomentosis», ezért a M. incaná-xa\ egybevág, a melyet a Fl. exsicc. Austro-Hung 1747 Salona vidékéről közölt. Ezzel a mi növényünk is egybevág Al, Dörgicse száraz lejtőiről; — var. M. subincana H. BR. 1. c. 1890. 19, (M. Graeca BORB. Temesm. veg. 46, verosimiliter etiam DÉSÉGLISE Observations sur quelques Menthes 17, 1880, 1 Af lejtőin. A M. Graeca VESZELSZKI, Növev. 308, 1798 = Tanacetum Balsamita; — var. M. Barthiana BORB. exsicc. 1894, DÖRFL. Jahreskat. 1899. 97, ceterum inedita, ex Nemorosis foliis maginitudine mediocri, quasi inter M. piperitam et M. subincanam media. A nagylevelű M. nemorosa WILLD., valamint rokon eltérései körébe nem vonható, mert a levele középnagyságú vagy kisebb, füzére lazán megszaggatott, a Nemorosae csoportbeli alakokon továbbá a M. rotnndifolia-h.oz való hasonlatosság is többé-kevésbbé szembetűnő, a M. Barthiana inkább a M. viiidescens-hez hasonló. Tőkéje taraczkoló, barnás vagy szürkés szára rövidbolyhú, az egész fűnek apró szőrezete elég laza, azért zöldes szürkéllő marad. Levele kurta, körülbelül 3—4 cm hosszú. 15—20 mm. széles, elliptikus, kurtanyelű, az alja gyengén szívformájú, fürészfoga elég apró és ritkás, a levélcsúcsa tompa vagy rövidhegyű, nem lándsás, legfeljebb a csúcsa kissé hegyesedik, az alsóbb levél keskenyebb és hosszabb is lehet, hosszas, a szine zöldelő, apró, lesimult szőrökkel, a visszája pelyhes, szürkés-zöld. Virágfüzérje megnyúlt, vékony, örvei kissé eltávolodnak egymástól. Hegye levele árformájú, akkora, mint a virágzó örv, szürkebolyhú, a kehelylyel, valamint a virágnyelével együtt. Virága apró, lila. KisEörs és Bd-Tomaj rétjein, Biharmegyében Puszta-Kóton, Erdélyben Hosszúaszó körül, itt BARTH JÓZSEF lelkész gyűjtötte; az ő tiszteletére neveztem el. El nem hegyesedő leveléről a M. submcananá-hoz húz, de ez sűrűbb-, szürkemolyhú, tehát vastagabblevelű, — a M. viridescens keskenyebb levele elkeskenyedve kihegyezett, a M. Richteri BORB. szintén hegyesebb és szürkébb-levelű, a M. Barthianá-t a rövid levélnyele is elválasztja tőlük. A M. pascuicola DÉS et DUR . nagyobb- és nyeletlenlevelű, füzérje szakadatlan. — 715. M. Kuncü BORB. Vasvárm. növ. 1887, 210, Al völgyeiben ritka. BRAUN 31, a M. Burghardianá-hoz vonja, de ezen ( SCHULTZ Herb, norm. nov. ser. 879) a M. rotnndifolia hatását látni, a mienken nem. — 716. M. Biharensis BORB. in SIMK. Erdély 1887, 437, BORB. Vasvármegye növ. 1887, 212, Récse körül s a bakónaki völgyben. — 717. M. pubescens WILLD. Enum. pl. hort. Berolin. 608, 1809 (M. aqnatica X mollis ex Capitato-spicatis), A völgyében; — var. Balatonialis BORB. ined. (mintegy M. subincana X umbrosa), nagy levele széles tojásdad vagy szívformájú, a szine gyengén szőrös, zöld, a visszája zöldes bolyhos, füzérje 15 mm. széles. A völgyében, Al Remetevölgyének sédje mellett. A jobban lesimuló-szőrű és hosszastojásdad-levelű tőalaktól inkább más eltérésektől való származása, mint morfologiai bélyege különbözteti meg. Más eltérés: a M. Peisonis H. BRAUN, i. h. 58, Bf csermelyei mellett, ritka. Tulaj donképen M. mollis X Schleichen. — M. viridior BORB. Temesm. veg. 1884, 46, Term.-rajzi Füz. 1890, 82, Bg árkai mellett B. -— M. Danubialis BORB. et BRAUN apud BRIQUET , in Bullet, des travaux de la soc. botan. de Genéve V. 1889,67, BORB. Term.-rajzi Füz. 1890, 82, Ks partján. — M. thermophila BORB., Magyar orv. és term.-vizsg. Munkálatai XXV. 1890/91, 490 (M. flagellifera BORB ÖBZ! 1880, 20, non SCHUR , Enum., Bg mezein és árkai körül.— 718. M. hirta WILLD , Enum. pl. horti Berolin, II. 1809, 608, Ks partján cf és 9, a mienk tulajdonképen mintegy M leionenra ? X Schleicheri. 719. M. Lócyana BORB. ined. (M. mollis X verticillata, 27. ábra), foliis inferioribus ovato-oblongis, mediocribus, superioribus rameisque magis ovatis, subeordatisque, breviter (2—4 mmtris) petiolatis, breviter acutis, acute serratis, supra intense viri1 Extráit du Bulletin de la soc. d'études scienc. d' Angers. 1880. p 241.
