Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Sóskafélék, Polygonaceae. 341 loska. — 421. P. tomentosum SCHRANK , Bay. Fl. I. 1789, 569, nedves h. elég ritka: Kh (P. incanum SCHM., SZHW), Bg, Bd. — 422. P. persicarium L. 361, SzHW, md. de ritkább; — var. albicornurn BORB., fl. alb. Tp. — 423. P. minus HUDS . Fl. Angi. 1762, 148, SIMK. 198, a part körűi md, Récse, Pecsöl is ; — var. albidum BL. et FINGERH. Comp. 1825, 509, Kh, H, az Ustilago utriculosa TUL. üszöggel, mely mint fekete por pusztítja el a virágot. 1 — 424. P. subglandulosum BORB ., Temesmegye veget. 33 (P. sxxb-hydropiper X minus), Bg nedves h. Folia praesertim superiora, ut in P. minore basi rotundata, etiam ochreae longe ciliatae, differt tarnen foliis inferioribus basi angustatis, petiolatis, nec non floribus paulo minoribus, inferne plus-minus glandulosis, quos a P. hydropipere habet. Folia minus ac in P. minore acuminata, glabra, ad margines, nec non ad nervum medium (utrinque) ciliolata. — 425. P. mite SCHRANK , Bay. Fl. 1. 1789, 568, nedves h. ritkább, H. — 426. P. hydropiper L. 361, SzHW, md; — var. Hungaricum BORB. Békésvárm. fl. 60, az előbbivel kivált Récse meg a Bd körűi. — 427. P. aviculare L. 362, SzHW, md ; — var. triviale WINTERE , Index 1788 (P. ereciurn ROTH, Tent. 1789, 455, non L. 1753), A, T, RF, Kh; — var. Monspeliense THIEBAUD. in PERS. Syn. I. 1805, 439 (var. vegetum LED.), T, Bd, F, H; — var . buxifolium NUTT. in BONGARD, Veg. Sitcha 1833, 161, T, Bd. — P. arenarium W. et KIT. Icon. t. 67, 1801, Khv (SzHW), n. v. = P. floridum WINTERL Index 1788. —428. XL grarninifolium WIERZB. Flora 1842, 280, Fd homokos mezein, Sf, Kiliti felé. — 429 P. Bellardi ALL. Fl. Ped. II. 1785, 205, SzHW, száraz lejtőn, szőllőben: A (Rel. Kit. 110, Addit. 60), Bf (SIGM. 47), T a templom alatt. — 430. P. convolvulus L. 364, SzHW md. — 431. P. dumetorum L. 1762, 521, SzHW, szőllőben A (Rel. Kit. 10), Bd, T. P orientate L. 362, kertben, Bg. — P. Fagopyrum I.. 364, SzHW, néhol termesztik. 432. Rurnex maritimus L. 335, SzHW, a Sió mentén ( KIT . Slav.), Bd partján! !,' Vd. — 433. R. limosus THUILL ., Fl. Par. 1799, 182, a Balaton partján (R. paluster SM. 1800, Rel. Kit. Ill, SzHW) md. — 434. R. conglomeratus L. MURR . Prodr. Stirp Goett. 1770, 52, md. — 435. R. viridis SM . Fl. Brit. 1800, 390, Vállus és Vanyarcz belsőbb erdeiben ! (R. sanguineus SzHW, non L. 334; R. coudylodes M. BIEB., SZHW), VB. — 436. R. obtusifolius L. 335, SzHW, nedves h. a bp. md, H, Vd, Tp, Vászoly és Asszófő közt is. — 437. R. silvester LAM . Fl. Fr. III. 1778, 4 sub Lapatho, H és Büdöskút körűi. PVldrajzilag szorosan nem válik külön a R. obtusifolius-tói. Ez hazánkban inkább a fölvidéken nő, a R. silvester inkább az alvidéken, de emez magasabbra is hathat (Zugliget felsőbb része, Disznófő), mint a R. obtusifolius (Lipótmező aljában), a mint a legelő jószág széthurczolja. — 438. R. crispus L. 335, SzHW, md. — 439. R. Patientia L. 333, Ks, Al, Bf, Kh és Kt házai körül, mint régi termesztés maradéka. — 440. R. odontocarpus SÁNDOR in BORB. Budap. k. növ. 1879, 78, inter synon. (R. biformis MENYH. Kalocsa 1877, 161, non LANGE , Index sem., h. HAUN. 1857, 26; R. stenophyllus SIMK. M. N. Lap. 1877, 127, non LED. 1830; cfr. ÖBZ. 1887, 334, 1892, 185) Ks, Sf nedves h. — 441. R. acutus L. 335, SzHW (var. Baueri ASCHERS . Fl. Brand. 1864, 585; R. crispus X obtusifolius) Rf, Bd. 442. Rurnex Balatonus BORB. ined. n. sp. hybr. (R. obtusifolius X Patientia). Habitu elato, radice perenni; caulis sulcatus crassus, in triente superiore ramosus, ramis elongatis sulcatis, florigeris. Folia parum undulata, magnitudine fere Rurnicis Patientiae, inferiora atque media late cordato-ovata, infraramea oblonga vei elongato-lanceolata, summa lineari-lanceolata, basi angustata, sat firma, supra glabra, subtus in nervis asperula. Petiolus canaliculatus. Racemi inferne laxiores vei interrupti, superne densissimi, confluentes, inferiores basi foliigeri, ceterum aphylli. Perigonii foliola interiora fructifera late cordata, reticulata, magnitudinem illius R. Patientiae adaequantia, aut paulo minora, circiter 6 mm. longa, 6—8 mm. lata, in triente inferic re dentata, dentibus triangularibus aut magis elongatis, apice acuto, more R. erubescentis non in acumen producto, virescentia, omnia callifera, callis duobus unico maiore ovoideo conspicue minoribus. Fructus trigonus minor nitidus 1 LEUNIS : Synopsis der Pflanzenkunde, III. kiad., III. köt. 568. 1.
