Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
54 \ Balaton hínárja. Balatonját és hegyeit; július 30-án a hajóról egyhuzomban volt alkalmam látni a hínár nagyszerű elterjedését a bakonyi parton, Balaton-Füredtől egészen Keszthelyig, mert a hínár itt kis meg-megszakítással a hajó útja mentén nagyon gyakori, sőt Kenesétől kezdve, a bakonyi parton, meg-megszakadva egész B.-Füredig sem sokkal kevesebb. Július 30. délutánján Hévvizet, július 31-én délelőtt Keszthelyen a Balaton partját és rétjeit, délután a Kis-Balatont vizsgáltam. Augusztus 1-én délelőtt Bogláron alig volt tenni valóm, mert itt, a Balaton szélén csak az a hínár úszkált, a melyet a bakonyi parton kivagdaltak vagy kiszaggattak s a szél vagy a hállám onnan a déli parton összehajt. Ellenben fonálmoszat-csoport, a melyből a tiszapamut vagy meteorpapir 1 kezdődik, a Balaton szélében Bogláron bőven látható. Augusztus 1-ének délutánját és augusztus 2-ának délelőttjét még a Badacsony vidékének megvizsgálására, augusztus 3-át pedig Siófokéra szenteltem, így a Balatont köröskörül járván, alkalmam volt a hínár elterjedésével megismerkedni, a hínár természetrajzát tanulmányozandó pedig Kenesén, Almádi mellett, Balaton-Füreden (két ízben), Tihanyon, Badacsony körül, Keszthelyen (két ízben), Bogláron, Szántódon, Siófokon (két ízben) a hínár életmódját részint csónakon, részint a vízben gázolva vizsgáltam ; mindegyik helyről elegendőszámú példát szárítva magammal hoztam, hogy a helyszínén teljesített vizsgálatot otthon ismételhessem és kiegészíthessem. Ezen utamnak és vizsgálódásomnak czélja volt megalapítani : 1. micsoda szabad szemmel látható vagyis felsőbbrangú edényes és főleg virágzó növény él a Balaton vizében; 2. mi a hínár, mely virágzó növény a hínár a Balaton vizében; 3. minő a hínár elterjedése és masszája ; nem alkot-e történetesen vastagabb és veszedelmesebb hínár-zátonyt; 4. mi a hínár természete és biologiaja; 5. mi a hínár haszna vagy ártalma; 6. minő a hínár szaporodása, melyet kivált az irtás érdekéből szükséges ismernünk. A hínár nyelvtani és magyar mythosi értelmezése. Vájjon az ősmagyarok a hínár szót és fogalmat Ázsiából magukkal hozták-e vagy sem, meg nem mondhatjuk. A szó eredete felől dr. SIMONYI ZSIGMOND levélben azt írja: «A szónak alakja olyan, hogy benne idegen eredetre semmi sem mutat, de azért ez kizárva nincs». — Más értesítés szerint a hínár szláv kölcsönzés, hinuti (veszni, elemésztődni) igéből származnék. HOLUBY JÓZSEF, a szláv növénynevek és növénybabonák ismerője, azt írja, a hínár aligha szláv-eredetű. — «A magyar nyelv történeti szótára» (SZARVAS és SIMONYI ) I. 1434. old. a hínár szó eredetét nem magyarázza. — CZUCZOR és FOGARASI «A magyar nyelv szótára» (1586. old.) szerint «eredetileg talán inár (in-ár, mintegy inogó) h előtétellel, mint himbál, inbál, himpók, inpók». Ebben a magyarázatban nem sok az elhihető. A hínár szónak a használata és változása magyar eredetről vagy nyelvünkhöz teljes asszimilatióról tanúskodik. így pl. a Balaton mellékén és Somogy vármegyében a néptől hénár alakját is hallottam, ragosítás vagy szóképzés alkalmával pedig majd hínár, majd 1 RENNER (most REJTŐ) ADOLF, Természettudományi Közlöny 1 879. 404. old.; — ISTVÁNFEI, Természetrajzi füzetek XIII. (1891.) 144. stb. old.
