Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
396 Ibolyafélék, Violaceae. Tökfélék, Cucurbitaceae. pubescens. A bp füves h — 1181. V. foliosa CELAK. Prodr. Fl. Böhm III. 1875, 477, stipulis breviter ciliatis: Gys, Bd, Bf, A, Csp. — 1182. V sepincola JORD. Observ. VII. 1849, 8, Kh bokrai közt, a Bd. — 1183 V. alba B ESS Fl. Galic. 1809, I. 171, Bf, Alsó-Eörs hegyein, a Bd, Gys völgy, ritka. — 1184. V. Kalkburgensis WIESB. ÖBZ. 1874, 225 (V. alba X Austriaca), Bf hegyein ritka. 1185. V. arenaria DC. Fl. Fr. IV. 1805, 806, S IGM . 48, mint V. livida K IT . in R. et S CHULT . Syst. V. 1819, 363, Bf a Siske forrás völgyének lejtőin ( S IMK .), Kh, a Szoroshad füves h. ritka (V. aren. et V. livida SzHW, BORB. ÖBZ. 1893, 360). — IH 86. V. Burnati GREMLI, Excurs. Ill 1878, 89, var. subi'iviniana NEUM., W ÄHLST . et MURB. Viol. exs. 1886, 20. BORBÁS, HALLIER 1. c. 204, pedunculis undique hispidulis, Gys völgyeiben. — 1187. V. silvestris Lam. Fl. Fr. II. 1778, 680, S IMK ., a bp erdeiben (1. 295. o.), H, Vd, Récse, — 1188. V. Riviniana RCHB. Pl. Crit. I. 1823, 81, Gys völgy.; — var. V. stichotricha BORB ÖBZ. 1893, 319 differt caule unifariam, hinc et inde bifariam puberulo, foliis magis glaucescentibus, rotundioribus, pedunculis unifariam puberulis. Cum V. Burnati consociare nolui, quum V. Rivinianae proxima nec floribus, nec fructibus glabris ab ea differet. Calcar albidum amplum, sulcatum. Kh, Gys, Kőszeg erdeiben. — 1189. V. canina L. 935, SzHW (V. ericetorum SCHRAD.), Récse, Kh, Gys füves hegyein. — V. lucorum RCHB. Fl. Crit I. 1823, 60. Gys völgyeiben (V. montana? SzHW, vix L.). — 1190. V. Ruppii A LL . Fl. Pedem. II. 1785, 99 (V. stagnina K IT . V. commutata BORB. Vasvárm. növ. 9., WAISB. ÖBZ. 1895, 144) Tp nedves rétjén. Ha a V. persicifolia SzHW ide tartozik, akkor Kh is, kivált a Vindornyában, Sümegen (SZÉP II. 10). A V Ruppii A LL . a leírás, a rajz, termőhely («in argillosis et in ericetorum spongiosis» és a déli vidék szerint valóban a V. stagnind-va\ vág össze, a mi növényünk legfeljebb csak jelentéktelen vagy relativ bélyeg nyomán térhet el a piemontitól. Ez a kopaszlevelű illattalan ibolya különben Vasvármegyén kívül Kis-Cell mellett, de már Veszprém megyében, Lukácsháza nedves rétjein ( P IERS !) a békásmegyeri nedves réteken, Pesten a Rákoson, a pilis-sz-lászlói erdőben, a Mátra tetején a Szuhai-hutánál, mindenütt nedves vagy süppedős helyen, — a keskeny- s nem szívforma-levelű, hanem nyélbe keskenyedő eltérése (var. stenotoma BORB. ined.) ellenben Kecskeméten, Körös-Ladányon Fáserdő mocsara körül, a Rákoson Pest mellett, Doroszló (Vasvárm.) s Erdélyben Kis-Csür körül terem ( B ARTH ). B ECK G. (Fl. N-Ö. 523,) a levél kopaszságát v. apró szőrözetét kevés figyelemre méltatva, V. stagnina typicd-nak az utóbbik eltérést tekinti. Ennek KITAIBEL leírása ellene mond. A pelyheserezetű V. persicifolia-xéA [ROTH . Tentam. fl Germ. II. part. 1789, 271, Vésztő és Nyíregyháza körül, Sóstó légit LATZEL] szintén tévesen állítják, hogy akár a V. montan d-va\ L. (V. elatior FR.), akár a V. pumild-va\ VILL. egybevágna, mert e kettőnek nagy melléklevele van, a V persicifolia-ról pedig ROTH azt mondja «foliis angustis, stipulae minores.» — var. castanetorum BORB. in HALLIER 1 c. 208, Gys völgyeiben. Az előbbinek szárazföldi, hegyi v. erdei eltérése, tőle jobban szíves, vastagabb levele nagyobb virágja, más termőhelye stb. különbözteti meg — 1191. V. mirabilis L. 936, (SzHW, SIMK. 175), a bp sűrűbb erdeiben (v. ö. 295. o). V. uliginosa BESS . Fl. Galic. 1809, 162, SzHW, a krajnai és karinthiai hely nyomán, lehet, SzHW-ék idejében nőtt Vd (v. ö. HALLIER 194). — 1192. V. tricolor L. 935, Kh hegyein (SzHW), Gys, Bf. var. arvensis MURR . Prodr. stirp. Gotting 1770, 73, SzHW és var. procerior GAUD. Fl. Helv. 11. 1828, 210 (V. segetalis JORD.), vetésben, mezon md; — var. Banatica KIT . in R. et SCHULT . Syst. V. 1819, 382, Récse, T, A völgyeiben; — var. Kitaibeliana R. et SCH. Syst. V. 1819, 383, Bg, Gys, Bf, T füves h. 81. család. Tökfélék, Cticnrbiiaceae. 1193. Bryonia alba L. 1012, Rel. KIT. 116, SIMK. SZHW, a bp sövényes h. md, — Bf Cecidomyia bryoniae BOUCHÉ gubacscsal (SZÉPL. 14). — 1194. Br. dioica JACQ . Fl. Austr. II. 1774, 59, Kh (SzHW), Nagy-Récse kerítésein!
