Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
366 Ajakosak, I^aLiatae. ő OPIZ herbáriumában M. Schleicheri néven a sűrű- és fehérszőrű M. aqualicd-t látta (1889. márcz. 8-án kelt levele sz.); mégis később «az összezavart vagy elcserélt eredeti növény» hatása alatt OPIZ szavait találóbbnak gondolta a fertőmelléki mentára, mint a balatonmellékire. Azonban a M. Henrici-v\ek füzérforma virágzatja van tetőző virággömbbel; OPIZ szava pedig «floribus verticillato-capitatis», valamint az ő Kh-ről származó eredeti növénye is arról tanúskodik, hogy a tetőző virággömb alatt még 1—3, általában kevés virágörv van, a mint a balatonmelléki M. Schleicheri-n valóban gyakran így láthatni. A floribus verticillato-capitatis tehát annyi, hogy infra capitulum terminale verticillastra pauca, vagyis a tetőző virággömb alatt még néhány virágörv is van. — AM. Schleicheri OPIZ, 1831, tehát a M. aquaticá-nak kurta- és majdnem szívlevelü, nagyon szőrös, egész fehérlő eltérése. OPIZ leírásából a foliis «subcordatis«, valamint a corollis magnis is jobban ráillik a M. aquatica eltérésére, mint a M. Henrici-re. — 722. M. aquatica L. 576, SzHW, a part mentén elszórva md. Sf Phytoptus mentharius CAN . gubacscsal, (SZÉPL. in lit.), a Sóstónál. Bf az Erineum menthae REQ. gyakori a levelén; — var. pedunculata PERS. Synops. II. 119, 1807, a dp, H; — var. pseudopiperita TAUSCH , in OTT Catal. 35, 1851, Bd-Tomaj és Kis-Eörs partján; — var. M. Ortmanniana OP. Naturalientausch 437, 1825, H nádasa körül. — M. Lloydii BOREAU, Fl. du centre de la France, ed. 111. 507, 1857 (M. brachystachya ß, limnogena H. BR. i. h. 411) Sf és Kh nedves helyén. —- M. riparia SCHREB. in SCHWEIGGER et KÖRTE Fl. Erlang. II. 6, 1811, Kh, H, Tp nedves h. Itt a virágzata el is lombosodik, talán állatsértés miatt. — M. umbrosa OPIZ, Seznam 64, 1852, Kh, H nádasai körül, kivált Al Remete-völgyében. — M. acuta OP . Sezn. 65, 1852, (non M. arvensis var. acnta RCHB. IC XVIII. 1858, 50, t. 85) H nádasa körül. — M. purpurea HOST Fl. Austr. II. 1831, 141, Kh kiszáradt h. Legfeltűnőbb eltérés a M. Schleicheri OPIZ, Nomenclator Bot. p. 30—31, 1831, (M. aquatica var. calaminthifolia Vis., Fl. Dalm. II. 1847, 185, M. hirsuta SzHW; cfr. n. 721), az egész part mentén. OPIZ növényét WIERZBICKI Kh-ről küldötte (BRAUN H. in lit.), F csaknem a M. mollis molyhával. — b) subvar. subthermalis BORB. exsicc, maxima, usqu. mtr. alta, foliis latioribus, magis cordiformibus, profunde serratis, Sf, Bg, Kh, Bd-Tomaj, Kövesd, Al árka s nádasa m. (M. aquatica c) elongata PÉRARD, Essai in Cat. Montiucon 153, Rev. monogr. 1878, 10, non TENORE Syll. 1831, 282 pro var. M. macrostachyae TEN.; — subvar. fissidens BORB. ined., simili modo ac M. Schleicheri albicanti-pubescens foliis subcordatis, dentibus fissis aut plus minus iterum serratis. Sf, Szántód, T, Bd-Tomaj partján. — M. limicola STRAIL, Bull. de la soc. roy. de bot. de Belgique XXVII. 1887, 103, Sf, Fd, Kh meg a bd-i part nedves h. — 723. M. verticillata L. Syst. nat. X. 1099, 1759, Bf nedves füves h. — var. tortuosa HOST , Fl. Austr. II. 1831, 142, Sümeg nedves h. (SZÉP R.!). — 724. M origanijolia HOST , ibid. 142, Bf füves nedves h. — 725. M. parietariaefolia BECKER , Flora 1827, 407, absque diagn., Fl. v. Frankfurt 225, 1828, var. longibracteata H. Br., Verhandl. zool.-botan. Gesellsch. 1886. 226, Gys, Kh völgyeiben. — M. tenuifolia HOST , Fl. Aust. II. 147, 1831, Kh völgyeiben. — 726. M. Austriaca JACQ . Fl. Austr. V. 14, 1778, Kh nedves füves h. JACQUIN leírásában «maiore hirsutie» quam in M. arvensi, hihetőleg minore akart lenni, mert tovább a leírás sem kemény szőrről szól, nem ilyen a rajz, sem nem ilyet gyűjteni a M. Austriaca eredeti termőhelyén. Hogy LINNÉ a M. arvensi s-t «planta tota hirtá»-nak nevezi, szintén arra a gondolatra vezet, hogy JACQUIN a M. Austria cd-t kevésbbé szőrösnek akarta mondani. — var. chasmodonta BORB. in lit. ad PACHER 1892, dentium foliarium excisura aperta, angulum rectum formante; foliis late ovatis, omnibus fere eiusdem magnitudinis, basi cuneatis utrinque hirtis. Gys, Kh, valamint Kőszeg és Doroszló (Vasvárm.) völgyeiben. — M. multiflora HOST , Fl. Austr. II 1831, 147, a büdöskúti völgyben. — M foliicoma OPIZ, in DÉSÉGLISE: Menthae Opizianae II 1882, 20, Bull. de la soc. d'études scienc. d'Angers Récse, Kh Szgl nedves füves h. — M. oblongifrons BORB. ap. H. BR. 1. c. 103, 1890, ä büdöskúti völgyben. — M. polymorpha HOST . Fl. Austr. II 152, 1831, a büdöskúti völgyben. — M. pumila HOST , ibid. 150, 1831, ugyanitt; — M. pidegiformis H. BR. 1. c. 1890, 118, Récse nedves füves helyein. — var. subvillosa BORB. ined. (var. hispidida BORB. Orv. term.-vizsg. Munkálatai XXV. 1890/91, 491, et ap. PACHER,
