Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
274 A halai onmehéki erdők. jeinek gátján is nő. A Badacsonyon valamivel több terem, itt kevés málnát is szedhetni. A cserjevegetatiónak kedvező régió, a szőllőtőkének is megfelelő tanyául kínálkozott és sokáig ilyenül szolgált. A természet maga mutatta meg az embernek, hogy ez a vidék a cserje-vegetatiónak, a szőllő- és gyümölcs-termelésnek kiválóan alkalmatos, mint a fönt említett helységek is bizonyítják. Egész eredeti e vidéknek apró cserje-formatiója, azé a törpe bokrokból alakuló állományé, a mely eredetileg a kapálatlan erdőtlen hegylejtőket meg a haza szántatlan rónaságát azelőtt egyenletesebben borította. Legtöbbje vitorlás-virágú: Genista, Cytisus, Ononis (247. old.). A rózsafélék apró cserjéje a Rosa Austriaca R. livescens, R. spinosissima, Rubus caesius, almaféle a Cotoneaster, mandolaféle a cseppmeggy ( Prunus chamaecerasus), de néhol cserje nagyságra is megnő. Az erdő tisztásán gyakran méternyi vagy embermagaságú kórók meredeznek, még pedig közönségesen a gazos helyen termő növényekből : csanál, szamárlapu, aszott, bogács, ökörfarkkóró, földi bodza, több ernyős kóró, a siskanád, az Ecliinops multiflorus stb. kevesed magukkal, de csaknem átjárhatatlan sűrűséget alkotnak, pl. a Badacsony erdőtlen tetején. Legnevezetesebb a Veratrum nigrum fekete-piros, meg az Asphodetus albus fehér virágával Keszthely hegyein. Emez mint megannyi földíszített, magas gyertyaszál ékeskedik (kenyéte a népi neve). Révfülöpön, a Fülöphegy tetején a fű sovány és kurta marad, s helyenként az északi zuzmótundra (179. old.) van rajta jelölve. Itt terem a Jasione 56. ábra. A varjútövis ága, lent a csonthéjas bogyók. montana, Luzula campestris, Centaurium umbellatum, Rumex acetosellus, Thymus subcitratus stb. Az erdő talaja rendesen száraz, a növényzete kevésbbé változatos. Még a hol az erdőtlen lejtőn jellemző is, az erdőszélen egy csapásra megszűnik, s egy lépésnyire benn az erdőben közönséges vegetatió kezdődik. Az erdő füveinek jellemzője a Galium silvaticum, mely helyett Budán már a G. Schultesii terem, a Dictamnus, Poa nemoralis, Melica uniflora, M. nutans, Melampyrum cristatum, M. nemorosum, Asperula odorata, Coronilla varia, Stachys silvatica, Cardamine impatiens, Oryzopsis virescens, Milium effusum, Fragaria moschata, F. vesca, Pulmonaria officinalis, Carex montana, Orobus niger, O. vernus, O. Venetus, Hierochloa, Luzula Forsteri, Campanula patula, C. persicifolia, Circaea, a déli Silene viridiflora, Aspidium filix mas, Athyrium fllix foemina, Lilium martagon, Centaurium umbellatum, Lapsana, Geranium Robertianum, Turritis, Dianthus armerius, Hypericum hirsutum, H. montanum és var. scaberulum, Mcrcurialis perennis, Euphorbia amygdaloides, Torilis anthriscus, Veronica chamaedrys, — Keszthely erdejében az ölyvharaszt és Thalictrum angustifolium, — Szigligeten a Carpesium cernuum, Gyenes kis völgyében a Potentilla rupestris gyakori. Az erdei vegetatió példájául a Badacsonyt mutatjuk be. E hegy erdős, azért a mediterrán jellem rajta kevésbbé nyilatkozik. Az erdő határához közel két kútja
