Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

80 A hínár haszna,, ártalma és irtása. SZIKLAY szerint, a Stephania-yacht-egyesület matrózai is kivágták, az egyesület alelnöke, SZARVASY SÁNDOR pedig két kaszából kombinált gépet alkalmazott a hajó alá, hogy a hajókázás közben a hínárt kivágja. A hínár irtására továbbá GYAPAI NÁNDOR úr a következő két módot ajánlja:

1 Két halászhajót vagy bárkát 80—100 méter távolságban egymástól fölállítván, köztük ujjnyi vastagságú drótkötelet kell a tó fenekére leereszteni, szükség esetén ólomdarabokkal megterhelni, hogy a drótkötél a tó fenekét súrolja. Erre a két hajó, egy irányt tartva, a part felé evez, miközben a drótkötél — állítólag — a fenékről tövestől szaggatja ki a hínárt. Minthogy a hínár szára nem törik, csak hajlik, a kitépett inda a drótkötélre csavargódzik s a vízből kihúzható. így a hínár csekély költséggel ki lenne irtható. Az előterjesztő (dr. LÓCZY) 1 se bízik a teljes sikerben és a hínár teljes kiirtását sem lehetőnek, sem — közleményem nyomán — a tavi szerves élet megzavarása vagy veszélyeztetése miatt kivánatosnak nem tartja. Az ajánlott «könnyű mód» sikertelenségéről könnyen meggyőződhetik akárki, ha fürdés közben egy hínár tövét kézzel próbál a fenékről kibontani. Pedig már sok kéz százszorta ügyesebb, mint a tudatlan drótkötél. Ez az irtás LÓCZY S az én véleményem szerint is a hínárt csak egy esztendőben és a kísérlet helyén fogyasztja, s azért a fürdő körül, kikötőben vagy a hol a part elposványosodásától (ok nélkül) félnek vagy a hínárt trágyául gyűjtenék, mint helyi irtás alkalmazható. Az irtásnak másik módja

2 is ilyenforma. Két vonókötél közé egy darab vaslánczot kötünk s vele bizonyos víztérséget, úgy mint a halász a hállóval szokta, bekerítünk. A kötél két végét a parton egymástól lehetőleg távol kifelé huzatjuk. A bekerített hínár a kötélre csavargódzik s húzáskor gyökerestől (?) kiszakad. Az eljárást mindaddig kell folytatni, míg a hely a hínártól egészen kitisztul. — A hínár gyökerestől egyáltalában ki nem szakad, mert főkép a fenék talajában méternél messzebbre is terjeszkedik; az irtás folytatása pedig, hogy a víz a hínártól kitisztuljon, egész határozottan akár a végtelenségig terjedhet, tehát olcsónak és könnyű módnak vagy sikert biztosítónak egyáltalában nem mondható. Csak helyi irtásra használható. Ilyen és más eszközökkel azonban csak egy időre arathatunk sikert, mert a kasza, kötél vagy vasláncz a hínárnak a tó fenekén gyökerező taraczkját nem bolygatja meg, vagy a hínártarlóból s a csonkítás taraczkjából a hínár ismét hamar kisarjadzhatik. A hínár taraczkjait tehát, DEININGER helyes utasítása szerint, vasgereblye-szerű szerszámmal az iszapból lehetőleg úgy kellene kihúzogattatni, hogy a taraczkhajtásaiból és tősarjaiból mennél kevesebb maradjon az iszapban, hogy a kigerebenezés után mennél kevesebb sarjadzás ismétlődhessék. A kigereblyézett vagy kivagdalt hínárt nem szabad a vízben benn hagynunk, hanem hogy a szívósságát és visszaszerző erejét újra ne produkálhassa, taraczkostól és szárastól a partra kell szállíttatnunk. A száradtan Fucus (tengeri hínár) módjára megbarnult hínár nagyobb mennyiségben a marha alá aljazónak (alom) vagy trágyának czélszerű, mert a Potamogetonban nem csekélymennyiségű foszforsav is van. DEININGER úr, főleg Keszthely érdekében még más óvóintézkedéseket is sürget. 1. A Kis-Balaton torkolatánál, a fenéki hídnál oly gereblyét kíván fölállíttatni, mely a hínárféle növényeknek a Nagy-Balatonba való juthatását megakadályozza. 1 Földr. Közi. 1892. 156. old. 2 Földr. Közi. 1895. 312. old.