Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A hínár szaporodása. 69 Valamivel később, 8 dm. mély vízben a hőfok majd 13'6° R. (17° C.), majd 14° R. (17-5° C); a levegő hőfoka 16'25° R. (2O3 0 C.). — Kákás helyen, kevés hínár közt, 1'45 méter mély vízben, fent is, lent is 132° R. (16-5° C.). — A levegő hőfoka 16-5 R. (2O6 0 C.). — Majd azután másfél méter mélységben 13 4° R. (16'75°C ), a vízszinen 13-8° R. (17-25° C); levegő 16° R. (20° C.). Déltájban az idő jobban felmelegedvén (20° R. 25° C), a part szélében, sekély vízben, Scirpus maritimus és nád között, a víz hőfoka 148° R. (18'5 C.). Délután 3 és 4 óra közt, a Kis-Balaton vize 16° R. (20° C.), a levegő 18'5° R. (23-1° C.). A víz mélysége fél méter körül volt. Július 31-én Keszthelyről a Kis-Balatonra a Hévvíz lefolyásán mentünk. Ennek a hőfoka, közel oda, a hol a sajkát el szokták tenni, 22° R. (27*5 C.), a Zala vizéé 22-2° R. (28° C), a levegőé 23° R. (28 75° C.) — a Kis-Balatoné 212° R. (26"5° C.); Július 11-én Szántódon délelőtt 10 órakor, szellős időben l-9 méter mély vízben a hőfok, a víz szinén is, a fenéken is, 17'2° R. (2L5° C.), a levegőé 24° R. (30° C.). Ugyanaz nap délelőtt 10'/ 2 órakor Tihanynál, egy méteres vízben a hőfok (több helyen ismételve a mérést) 17-76° R. (22"2° C.), a levegő 23° R. (28-75° C.). Később (ll 3/ 4 órakor) a levegő hűlvén (21° R.), két méter vízben (Tihany) fent 17-2° R. (21-5° C.), a fenéken ellenben 17-6° R. (22° C.). Végre július 27-én, délelőtt 9—10 óra közt Almádi hínárja közt, T7 méter víz hőfoka fönt is, a fenéken is, hol 16° R. (20° C.), hol 16"4° R. (20-5° C), a levegőé 23-25° R. (29-06° C). Mivel a Balaton vizének hőfoka nagyobb mint a Dunáé, 1 mindenesetre ez is kedvez a hínár bujább tenyészésének. Én a Balaton mindkét hínárjának bujább tenyészését már előbb langyosabb vízből ismertem. így a Potamogeton perfoliatus a soroksári Dunaágban, a malmok körül, a víz széle tunyább helyein bőven nő, s itt a víz hőfoka az 1891. év augusztus 6-án, délután 3 órakor, derült időben 16'8° R. (21° C.) volt. A Myriophyllum spicatum L., a M. verticillatum L. var. intermediummal együtt. Óbudának római fürdőiből lefolyó kanálisában szintén bőven nő, itt a víz hőfoka 1891. augusztus 4-én, közönséges légi hőmérővel mérve 20° R. (25° C.) volt. Ugyyanekkor a levegő hőmérséke ott, délután 5 óra tájban, 23° R. (28-75° C), de hamar 19° R-ra (23-75° C ) süllyedt, erre azután egy jó óra múlva hatalmas zivatar keletkezett. A hínár irányára megjegyzem, hogy egy-egy helyen egymással leginkább párhuzamos irányban úszkál, bizonyára a vízáramlás szerint s a virágos vagy gyümölcsöző vége gyakran kelet vagy északkelet felé fordul. Láttam azonban elég eltérést is. Egy-egy helyen jobban megtartja az irányát. A hínár szaporodása. A balatoni két hínár szaporasága valami rendkívüli. Mind a kettő életében mintegy megtestesül a magyar mesék hétfejű sárkány «-nak természete. Mert ha a hínárt akárhány felé daraboljuk és továbbra is a vízben hagyjuk, minden darabja csomójából nagy erővel iparkodik a hínár eredeti hosszaságát újra fölépíteni, méltó versenytársa tehát az 33—34. oldalon említett vízi füveknek. 1 V. ö. GREGUSS GY.: A Duna vizének hőmérséke: Mathem. és Természettud. Közlemények IV. (1866.) köt. 472-78. old. (15'7° R. (19-6° C.) augusztusban).
