Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
53 minor, L. polyrrhiza L. gibba, L. trisulca), meg a Naias minor et N. intermedia Balb. látható a Zala víztükrén és fenekén. A Kis-Balaton füve jobbadán hínár-alakú. A Potamogeton perfoliatus-xvak vastagabb sűrű rétegeit csak itt láttam. Ez itt a sekély vízben elposványosodást valóban eló'idézhet. A Kis-Balaton másik hínárja a Myriophyllum spicatum; sűrűbb levelű hajtásait rókafarkfűnek is nevezik. Itt terem továbbá a Naias marina, tüskésfű, a N. minor All., meg a kevésbbé törékeny, inkább Naias flexilis termetű eltérése (N. intermedia Balbis), a Ceratophylhim demersnm L. (birkafarkfű) var. macracanthum. Ez a hínár, mely Budapest körül és Alsó-Ausztriában 1 ritkán gyümölcsözik, itt elég bőven érlel termést, a Potamogeton pusillus, P. crispus és P. pectinatus var. interruptus KIT., a feltűnőbb-virágú Ranunculus divaricatus, az Alisma graminifolium, valamint a Zala vizéből említett békalencse fajai is. A Sió vizében a Potamogeton perfoliatus-t meg a Polygonum amphibium fluitans-t látni, a partját nád és más vízparti növény kiséri. IV. FEJEZET. A BALATON HÍNÁRJA. A Balaton vizének legnevezetesebb füve a hínár. Ennek jelenléte, valamint költött veszedelmessége a balatoni nép és látogatók életével annyira összefűződött, hogy a hínár természetrajzának külön fejezetet kell szentelnünk. A hínár tanulmányozása érdekéből én 1891-ben kimerítő kutatást végeztem, az egész Balatont bejártam, némely helyét több ízben meglátogattam. A következő esztendőkben vizsgálataim eredményét megerősítettem vagy kiegészítettem. így 1891. június 12. és 13-án Balaton-Füred környékén vizsgálódtam, június 14-én Siófokon, azután Keszthelyre utaztam, a következő két napot is itt töltöttem. A Balaton jó nagy részét bejárván, itt DEININGGR IMRE, a gazdasági iskola volt igazgatójának szives kíséretében a sikér-vizű 2 Kis-Balatont is átvizsgáltam, inert a keszthelyiek véleménye szerint ez lenne a hínár ősfészke. A hideg és esős időjárás ekkor vizsgálódásaimnak nem a legjobban kedvezett, mégis már meglehetős tájékozottan tértem vissza s mintegy időt lopva Hévvíz, valamint a keszthelyi szőllők (Cserszeg) füves vidéket is meglátogattam. Július 9-én és 10-én Kéthely és Tót-Szent-Pál körül a somogymegyei NagyBerek turfás helyeit és nádasait vizsgáltam, mely a Balaton vidékének kiegészítése kedvéért látszott szükségesnek. Kéthely vidéke akkor nagyrészt kiszáradóban volt. Július 11., 12. és 13-án Szántód és Tihany környékén vizsgálódtam. Fonyódot és Siófokot röviden érintvén. Július 25. és 26-án Kenese vidékét vizsgáltam, július 27-én Balaton-Almádi vizét, a hol a hínár legjobban hatalmaskodott. Július 28. és 29-én Balaton-Füred 1 NEILREICH: Flora von Nieder-Oesterreich 232. 1. 2 E vidék tájszólása sekélyvizű helyett.
