Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
50 lem kínálkozik, mint a víz mozgó mélységében. Már a Balaton partmellékén is több a virágzó növény. A Balaton vizében most csak édesvízi (belvízi) fű él. Egyetlen egy faj, a Naias marina L. vagyis a tengeri tündérhínár a Balatonban az olyan vízi ftí, a mely Európának sós és édes belvizében, ezenkívül Észak-Európa tengeröbleiben is megterem («In Europae maribus» LINNÉ). Ilyen tengeri és belvízi még a Potamogeton pectinatus meg a Zannichellia pedicellata, de ez a Balatonban ma már nem terem. Az egész alföldi neogén tengerünkben, az ősi Balaton-tengert is beleértve, sok virágzó növény aligha élt. Ha a Balaton vízének valaha több tengeri füve lett volna is, puha szárával nyom nélkül elpusztulhatott. A többi fű ittléte a régi tenger koránál fiatalabb, a tőzeg pedig a tópart rostos növényeiből alakult. A Balaton vizében nem a növényfaj száma és ritkasága, hanem mint régi szövetkezet, a nagy masszája nevezetes. Bámulatra méltó, hogy a két hínár nemcsak a víz mélységével tud megbirkózni és e szerint a szárát egész 2V 2 méternyire is megnyújtani, hanem még töméntelenül is el bír szaporodni, úgy, hogy a hínár csoportja még a hajós népet is megijesztette. A kétféle hínár itt-ott a part sekély vizében is nő; bentebb, a mélyebb vízben egyedül ő jelzője a vízi virágzó növényéletnek. Minthogy ennek a két különös fűnek biologiai viselkedését külön fejezetekben tárgyaljuk (lásd az 53. stb. old.); itt, a Balaton víztükrének növényzete ismertetésekor tovább figyelmen kívül hagyjuk, csak a Balaton többi virágzó füvével foglalkozunk. A Balaton vizének, mint Közép-Európa legnagyobb és nem mélyvízű tavának, sok különös fizikai sajátságán kívül, a növényzetében is van valami különös, s pedig inkább kívánni való, mint valóságos kiváló sajátság. Altalános jellemének mondhatjuk, hogy nagyterjedelmű partjának nincs valami kiváló saját növényzete, néhány tengerparti méntát, kevés déli vagy délkeleti füvet vagy kórót, nedves sósföldi füvet vagy rónasági tőzegesedő (turfásodó) csátét táplál. Ellenben azok a ritkább növények, melyek hazánkban a Tisza és Duna folyását követik, a Balatonnál nagyobbrészt hiányzanak. A hullámzó vizében kevés növény és csak egy tengeri fű virít. A Balaton, a Palicsi- és Plitvicai-tó víztükrének növényzete, úgy hiszem a Velenczei tóé is, azért különbözik más kisebb tavainkétól, 1 hogy nyilt vizében éppen a legnagyobb-terjedelmű vízi növényeink nem nőnek. Ilyen a tündérrózsa (Nymphaea) meg a habrózsa (Nuphar), sőt a súlyom is, mely a Balaton mellékén ugyan mind megterem, de magában a Balatonban nem, noha ismeretes, hogy mind a tündérrózsa, mind a habrózsa, sőt a nagyváradi lótuszvirág is, mind a szárát, mind a levélnyelét tetemesen tudja megereszteni. Dr. Szabó József közli, 2 hogy a Lukács-fürdő tavából kitépett Nymphaea thermalis levélnyele harmadfél öl (körülbelül öt méter) hosszú volt. Mély, de csendes vízben nő a türdérrózsa meg a habrózsa Halászi mellett, Nógrád vármegyében. A víz szinén nyugodtan élő és elterülő, csendes nyugalmat kedvelő széleslombú tündérrózsa és nagyobb társai életmódja a Balaton vizének hullámzásával megférhetetlen. Az elég helytelenül uszó-nak (planta natans) nevezett, inkább a vízszinén pihenő tündérrózsa-alakzatnak két jóval kisebb tagja, a békatutaj meg a Limnan1 Ilyen a Halászi-tó, Halászi falu mellett, a Fekete-tó, Ipoly-Litke mellett, mind a kettő Nógrádvármegyében. 2 Budapest és környéke természetrajzi orvosi és közművelődési leírása (szerk. Gerlóczy és Dulácska) I. rész 1879, 25. old.
