Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása

Rózsafélék. Rosaceae. 417 — 1412. P. anserina L. 495, SzHW, a discolor WALLR. Sched. 236, nedves h. md gyakori.; — var. concolor WALLR. Sched. 236, 1822, Szgl, Sf, H. — 1413. P. rcptans L. 499, SzHW, HAB. 17, BORB. FK. 469, md nedves h.; — var.micropliylla TRATT. Rosacearum monogr. IV. 1824, 80! Bf; — var. anomala LEDEB. FI. Ross. II. 1844, 53, Ks, A völgyeiben, Bd partján, H. — 1414. P. erccta L. 500, sub Tormentilla (P. tormentilla C

R., SZHW) lápos réten Szgl és Tördemicz közt, Tp, Vd, H. — 1415. P. arenaria BORKH. in GAERTN. MEY. et SCHREB. FL. Wetter. II. 1800, 248 (P. verna SzHW, non L. P. cinerea SIMK., non VILL.) száraz mezőn és lejtőn md (295. o.); — var. percuneata BORB. ined. (297. o.), Bf, A, Csp; — var. inhaerens BORB. exsicc. 1888 (var. glandidosa WAISB. Kőszeg edényes növény, ed. II. 1891, 64, non LINDL. Bot. Reg. t. 1583, var. meridionalis Siegfr. exsicc. n. 913, 1891, absq. diagn.) pedunculis calyceque praeter villum etiam abunde glanduliferis. Gys meszes szikláin. Kőszeg vidékén kívül Gyöngyösön, Erdély Székelykövén ; — var. trifoliata K

OCH, Syn. I. 1835, 217 (non P. trifolia GIL. 1782; var. acclims G. BECK) Ks, VB, SzK, Csp, A, Bf, T. A GILIBERT-től származó név részint használatlan, részint másvégződésű. Foliis omnino ternatis vei indivisis, pedunculis eglandulosis. -— 1416. P. rubens C

RANTZ, Stirp. Austr. II. 1763, 14, sub Fragaria (P. opaca SzHW, non L.) a bp lejtőin. — 1417. P- brachyloba BORB. Budapest növ. pro var. P. collináé, SzK, VB, T lejtőin és csúcsain, Dörgicse, Gys szőllei közt. — 1418. P. Lócyana BORB. n. sp. (2. tábl.). Alacsonytermetíí, sokszárú faj, szára oldalt dűl, némelyik rövid indához hasonló, köztök a megifjodás centralis lombrozettája zöldellik. Szára vékony, hengerded, vékonymolyhú, a közepétől v. fent sokvirágú. Alsó levele ötös, az ölbe fogotthoz hasonló, levélkéje megnyúlt, keskeny hosszas, v. fordított tojásdad, egyenletesen szétterjedő, alja felé hosszan és ékalakúan keskenyedik, többfogú, a nagyobbakon 4—6 egy-egy oldalon, vékonyas-szövetű, egészen lapos, a széle be nem göngyölődik, a szine zöld, de aprószőrű, a visszája hamvasszürke, lesimuló molyhos, az erezet meglehetősen előtűnik, a legfelső levélfog a legközelebb levő kettőnél valamivel rövidebb; a levélfog különben keskeny, az alsóbbaké csaknem szálas, hegyes. Felsőbb levele egyszerűbb, keskenyebb. A melléklevél lándsás, épszélü, a nagyobb példáé szabdalt. Virágzata szétterült, virága olyan s apró, mint a P. Wiemannianá-é, kocsánja megnyúlt, csaknem fonálszerű, végre oldalt hajló; kelyhének függeléke a kehely sallangjával csaknem egyenlő hosszú, de feltűnően keskenyebb; magva ránczolt. A, Csp füves hegyeinek tisztásain, ritka. A P. Lócyana kétségtelenül a Collinók tagja, de a keskeny, hosszas s 1 cm-nyire vagy még jobban, ékmódra keskenyedő, fent kevéssé szélesedő, szétálló levélkéje e csoportnak valamennyi fajától megkülönbözteti. — 1419. P. macrotoma BORB. Magyarország vármegyéi, torn. I. Abauj-Tornavárm. 1896, 443 (P. Wiemanniana anomala UECHTR. in lit. pluribus ad me) a P. argentea elterjedése körében szálonként md. — P. argenteae affinis caule magis decumbente vei diffuso, foliolis magis dilatatis, tenuioribus margine omnino planis, supra viridibus, glabris, subtus haud argenteotomentosis, imo tomento tenui canescentibus, apice grosse serratis, serraturis foliolorum in caule superiore utrinque 1 — 2-nis, in foliolis caulis infimi ternis, dente terminali lateralibus paulo longiore, pedunculis elongatis, inflorescentia laxa, floribus paucioribus. P. Johanninianae GOIRAN proxima dentibus foliolorum paucioribus etc. differt. — 1420. P. argentea L. 497, HAB. 17, SzHW, SIMK. (P. tomentosa GILIB. Fl. Lithv. V. 1782, 254), a nedves partot kivéve md, Bf Diastrophns Mayri REINH. gubacscsal; — var. pseudoargentea BLOCKI, in SYDON et MYL.: Botaniker Kalender 1887, 70, VB, Bf, T, Bd lejtőin, B.-Sz.-György és Kéthely közt ; — var. septemsecta MEY. FI. Hanov. exc. 1849, 178, a Bd; — var. perincisa BORB. in ZIMMETER, Europ. Potent. 1884, 13 et in SYD. et MYLIUS 1. c. 69, foliolis angustis, laciniis eorum lineari-elongatis, angustissimis, squarroso-distantibus, Kh, Bd, Bf, A füves h.; — var. perdivisa BORB. ined. (var. multifida TRATT. 1. c. IV. 51, non F.), foliolis laciniatis, supra viridibus, subglabris, AI, A, Bf, T, Bd, Kt lejtőin; — var. incanescens OPIZ Naturalien-Tausch 1824, 136 (var. tephrodes RCHB. Fl. Germ, excurs II. 594, 1832), Jutas, VB, AI, T, Bf, Kt, Dörgicse, Szgl hegy., Bd, Sf homokján, foliolis simpliciter serratis. «Foliis quinatis, cuneiformibus, pectinato-pinnatifidis, subtus A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. 1 öt. 2. rész. 2. szakasz.