Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
410 Sulyomfélék, Hydrocaryaceae. bőven virágzik. Virága apró, szirma hamar hulló (a hímes virágoké, a füzér tetején), majd aprócska (a füzér alsó termő virágaié), de azért a füzér szép lilapiros színt játszik, a hímes virág a sárga hímekkel szép külsőt kölcsönöz a növénynek. Bogarat a virágán időzni v. körülötte röpködni nem láttam. A Myriophyllum spicatum szélváró, sőt előbb- és utóbb-porzó virágokat (flos anemophilus, proteradrus proterogynus) is szokott fejleszteni. Virágzata levéltelen, tehát a szél a virágport könnyebben magával viheti és más virágzathoz csaphatja, az apró és pikkelynemű hegyelevelek porzódáskor gátlóan nem alkalmatlankodnak. A virágtakaró részeinek satnyássága, a virágzat illattalansága és nem nagy feltünősége kiválóan szellőporozást igazol. A M. verticillatiim szára tetején, virágzat helyett a levelek zöldellhetnek, tehát szélellenző faj. így alkalmazkodik és változik a növény bélyege az életkörülmény szerint. Ámbár a kis víz M. verticillatum-át6\ a nagy víz M. spicatum-á\g fokozatos alaksorozatot állíthatunk össze (v. ö. a 98. stb. old.), úgy hogy a M. spicatum valóban csak az előbbi fajnak szellőváró, alkalmazkodásbeli eltérése s a levéltelenedett virágzaton kívül más morfologiai bélyege nincs; mégis az elődök nyomdokán, a biologiai viselet ellenére össze nem foglaltam. 1 A M. verticillatum nyujtódzkodni nem birván, a partnak sekély langyos vizében marad, termete s relativ bélyege eltérőnek látszik, de e két süllőhínár életszokása és biologiai sajátsága, a termékenyülés körülménye egész más. 105. család. Sulyomfélék, Hydrocaryaceae (Trapaceae). 1362. Trapa natans L. 120, SzHW (1, 16, 23. ábra), F a Zala csatornájában, valamint a Kis-Balatonban elég bőven (BORB. FK. 470, TTK. 1894, 305, 311) Bottyán, Vörs és Hidvég mocsaraiban (WIERZB. mspt. 15); a Balatonban nincs. A Zala vizében a sulvomnak mind a varietas villosa SCHMIDT , mind az egész kopasz var. leiophylla BORB. TTK. 1894, 311, Pótf. 1894, 148 eltérése terem. A Zala vizében jó helye van. Ide szakad a Hévvíz csatornája, mely a Zala vizét jobban langyosítja. A víz hőfoka a 69. old. A víz mélysége, a hol a súlyom nő, m. vagy nagyobb; a fenék, a hogy a súlyom szereti, sáros, iszapos; inkább a sekélyebb és melegebb part felé, a nádas széléhez húzódik. Június közepén már fölmerülve úszik, de még apróbblevelű, mintjmásfél ; hónap múlva látjuk. Július 31-ikén részint virágzik, részint akkora gyümölcsei vannak, hogy az eredeti nagyságából már alig hiányzik valami (BORB. FK, 470). Szára a viz mélységéhez képest méternyire is megnyúlik, s a vízből kihúzván, a szenesedett tavali gyümölcshéjat (a melyből a szár kinőtt) júliusban is meglehetős romlatlanul, gyakran vele húzzuk ki, vagyis a súlyom új szára a fenék sarában a tavali gyümölcshéj tülökjével és horogjaival erősödik meg, nem földbeli gyökerével. >A fiatal gyümölcs eleinte zöldes- vagy olajszínű barna. Ez a zöldes réteg, a súlyom csonthéjas gyümölcsé-xiek a külső vékony húsa, a vízben hamar elpusztul. A belső világos héj a vízfenék sarában, lassú szenesedés folytán megfeketedik, mint sok vízi taraczk megvastagodásai. Augusztus hónapban a levélrózsa a növekedő gyümölcsök súlya alatt lefelé húzódik, végre a kész gyümölcscsel együtt a fenékre merül s ott a növény tönkre megy. Van gyümölcsös növényem a Zala vizéből, a mely már egészen lombját vesztette, de a gyümölcs a madzagalakú száron még rajta van. Végre a súlyom gyümölcse (16. kép.) tülökjeivel, különösen pedig, a tülöknek horog-rojtozta hegyével a víz fenéken vasmacska módjára megkapaszkodik, a növényhulladék közt, a fenék sarában valóságos horgonyt vet Tavaszkor a kibúvó csíra nem birja a lehorgonyozódott termést fölemelni, onnan nő fel, a hová a súlyom gyümölcse tavai nyár vége felé lehúzódott. LINNÉ leírásából nem tűnik ki, vájjon a Trapa natans-wak var. villosá SCHM. V. glabra OP." fajtáját (Oekonomisch-technische^ Flora Böhmens, 1838) ismertette-e? Amannak a 1 V. ö. az Erdélyi Muz. egyesület Értesítője. 1900, 249, Revue 37. 2 SCHMIDT a Fl. Boém. III. 1794, 86. o. var. villosa nincs említve, csak «folia . . . subtus villosa».
