Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
406 Kutyatej félék. Euphorbiaceae. Szömörczefélék, Anacardiaceae. elszórva; — var. salicetorum JORD. Pugill. 1852, 138, Szgl körűi (E. Esula var. riparia SCHUR , Enum. 596). — 1308. E. paradoxa SCHUR , ibid. 1866, 596 pro var. E. esulae a Bd inűv. h. — 1309. E. virgata W. et KIT. IC. t. 162, 1803, Rel. KIT. 117, SzHW, SIGM. 48, HAB 17, mezőn md. — 1310. E. lucida W. et KIT. IC. t. 54, 1801, Szgl mocsarai körül (SIGM. 47). 1311. E. salicifolia HOST , Synops. 1797, 267, a Bd. — 1312. E. Pannonica HOST , Fl. Austr. II. 1831, 566, «capsulis glabris», azután pedig «germen pilis tectum», úgy értendő, hogy az eleinte pelyhes magrejtő megérve kopasz lesz. Lepsény, Sf mezein, Akarattya, Ks, A, Koloska, Bf és Aszófő közt a száraz levegőn, helyenként bőven, T, Akaii (HAB. 14, 17), T hüvelyszerűen összehajlott levéllel (Cecidomyia sp., SZÉPL. 15); — var. trichocarpa NEILR. Fl. N.-Öst. 1859, 848, Aszófő és Bf közt; — var. pulverulenta KIT . in SCHULT . Ö. Fl. 1814, II. 21, SzK Malomvölgyében (BORB. TTK. 1897,433).—Hasonló keskeny, hosszas gallérka más faj alakkörében is ismétlődik. Ilyen Budapesten, a Rákoson az E. Gerardiana JACQ. var. aeqnifrons BORB. (TTK. 1897, 433), involucellis e basi latiore oblongolanceolatis, ideoque foliis caulinis magis similibus, a budai hegyeken pedig az E. poly chroma KERN. var. isophylla BORB. (U. i. 1897, 433), involucelli foliolis oblongoelongatis, latitudine quadtuplo longioribus. — E. segetalis L. 458, Kh vetésében (CZOMPO : Diss, inaug. de Euphorb. 13, SzHW). Ujabban senki nem leli az országban, hihetőleg az E. Graeca Boiss. et SPRUNN. Diagn. I. 5, 53, 1844 lappang alatta. — 1313. E. Peplus L. 456, A, Kh elhagyott h. ritka. — 1314. E. falcata L. 456, SzHW, Rel. KIT. 9, Addit. 251, SIMK., művelt h., zöldség közt md; — var. pseudoerythrosperma BORB. Vasvárm. növ. 269, Bf; — var. trichopoda BORB. i. h., u. i. — E. exigua L. 456, SzHW, SIMK ., a bp. műv. h., tarlóban. 1315. Mercurialis perennis L. 1035, SzHW, SIMK ., a bp televényesebb erdeiben elszórva md. — 1316. M. ovata STERNB. et HOPPE , Denkschr. Regensb. bot. Gesellsch. 1. 170, 1815, SzHW, SIGM. 46, CZOMPO 10 (M. livida PORT. in BAUMG. Enum. stirp. . . . Transsilv. 1816, III. 344) a bp füves, bokros lejtőin md, Dörgicse, SzK is. In convallibus ad Gyenes foliis nodo unico quaternato-verticillatis, ramos binos oppositos inde emittentibus; — var. longistipes BORB. ined. (M. ovata Vis. Fl. Dalm. III. 230, saltern pro parte). A levél széles tojásdad v. tojásdad-lándsás alakját és nagyságát tekintve a rövidebb- és szélesebb-levelű M. ovata-va\ jól megegyezik. Levele ki nem hegyezett, az alja nem keskenyedik, sűrűbben fogas, tehát a M. ovata tőalakjával megegyező, de tőle a megnyúlt levélnyél megkülönbözteti, mely a békásmegyeri hegyekről vett példán 4—8 mm. hosszú, a badacsonyin 10—15 mm. — A M. perennis meg a M. ovata középalakja, utóbbihoz közelebb marad, de eltér tőle mind a két felől kopasz levelével, melynek meglehetős hosszú nyele van, a M. perennis-tö\ pedig azért, mert kurta levele szélesebb, lefelé nem keskenyedik, sűrűbben csipkésfogas (v. ö. NEILR. Fl. N.-Öst. 853). A Bd bokros h., Tihany sziklái alatt, Aszófő és Bf közt, a Farkasvölgyben Budán — 1317. M. annua L. 1035, SzHW, SIMK., munkált és zöldséges h. md bőven. Pusspángfélék, Buxaceae. Buxus sempervirens L. 983, kertbe ültetik. Diófafélék, Juglandaceae. Juglans regia L. 997, ültetik. — J. nigra L. 997, északamerikai, nálunk ültetett fa, szekérút mellett Gys és Kh közt. 96. család. Szömörczefélék, Anacardiaceae. 1318. Cotinus cotinus L 267 sub Rhoé (Rhus c. Rel. KIT. 117, Addit. 262, ÁRV., RUMY 324, HILLEBR. 40, HAB. 11, 17, C. coggygria SCOP .) a bp lejtőin bőven, értékesítik (273. o.). A és Bf közt a szárnak igazi ellaposodásával (fasciatio, BORB. Pótfűz. 1893, 124). Bf Phytoptus (a levél szélének fölcsavarodása; SZÉPL. 20). Rhus typhina L. Cent. II. n. 139, 1756, eczetfa, ültetik.
