Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
404 Fenyőkefélék. Juhar/a félék. Pacsirtaszárny félék. mint var. scaberulum G. BECK , Fl. N.-Ö. 1892, 531, VB, Bd, Gys, Büdöskút körül, de rendesen szálonként. — 1281. H. hirsutum L. 786, SzHW, a bp erd., Récse. Tamariskafélék, Tamariscaceae. Tamariscus Germanicus L. 271 sub Tamarice, Kh (SzHW) távolabb vidékén (Myricaria G. DESV. V. ö. Vasvárm. növ. 267); Tamarix Gallica L. 270, ültetik. 89. család. Fenyőkefélék, Elatinaceae. 1282. Platine alsinastra L. 368, SzHW, álló vizek szélén a Balatonnál, Kh, valamint a Zala vize mellett (WIERZB. mspt. 19) n. v. 90. család. Juharfafélék, Aceraceae. 1283. Acer pseudoplatanus L. 1054, SzHW, Kh, a Csapi-hegyen ; gyakrabban ültetik. — 1284. A. platanoides L. 1055, SzHW, ültetik, Kh, a Bd, Bf hegyein (SIMK.), SZK. — 1285. A. campestre L. 1055, SzHW, HAB. 14, 16, 18, SIMK. (A. camp. var. hebecarpum DC. Prodr. I. 1824, 594), a bp md, a dp kerítésében, Bd párás ágakkal; -— var. molle OP . Flora 1824, I. 83, Bf, A, Szgl; — var. oxytomum BORB. Term.-rajzi Füz. 1891, 78, A, Bf, Bd, Szgl hegyein; — var. heterotomum BORB. i. h., Récse és Fd. — A kopasztermésű fajták: var. trichopodum BORB. Békésm. fl. 1881, 94, Szgl, Bd; — var. collinum WALLR. in DC. Prodr. I. 1824, 954, Al, Bf, Bd, Fd. — 1286. A. Tataricum L. 1054, Kh (SzHW), Kt ! erdejében; Bf Phytoptus (Cephaloneon) vulgaris BR. gubacscsal (SZÉPL. 12). — A. Negundo L. 1056, ültetik. Vadgesztenyefélék, Hippocastanaceae. Aesculus Hippocasta?nwi L. 344, ültetik (Hippocastanum vulgare GAERTN.). 91. család. Pacsirtaszárny félék, Polygalaceae. 1287. Polygala maior JACQ. Fl. Austr. V. 1778, p. 6, t. 413, Kh (SzHW), Bf (SIGM. 48), A, Csp, Ks sziklás hegyein; — var. neglccta KERN. ÖBZ. 1868, 37, pro spec., Bf hegyein. — 1288. P. vulgaris L. 704, Kh hegyein (SzHW, SIMK.). Nem láttam, lehet, hogy a következő. — 1289. P. comosa SCHKUHR. Botan. Handb. II. 1796, 324, Bf (SIMK.), Dörgicse; — var. Moriana BRITTINGER, Flora IX. 1826, 729, BORB., KOCH , Synops III. 1890, 254, Kh, Gys hegyein, F rétjén; — var. subsempervirens BORB. TTK. 1897, 378, foliis inferioribus multo maioribus latioribusque, more P. amarae rosulantibus, perhiemantibusque, late lanceolatis aut obovatis, caulinis ceteris subito angustatis, lanceolatis lineari-lanceolatisque. Varietas enim subsempérvirens proles breves tenuesque stoloniformes emittit, rosulá perhiemanti terminatas, ex cuius apice vere sequenti innovatio erit. Flores ut in typo. F, Ó-Buda meg a Rákos kissé nedves rétjein. — 1290. P. amara L. Syst. nat. ed. X. 1154, 1759, Sp. pl. 1763, 987, SzHW, csak var. Balatonica BORB. in BAENITZII Herb. Europ. 1894 (1895), nr. 7798, Kh (SzHW), Gys völgyeiben gyakori (BORB. TTK. 1896, 336), júliusban másodízben is virít (P. amara var. brachypteia CHODAT, Monogr. Polygalarum 1893, 471, non GRISEB. Enum. pl. Cubens. 1866, 12). Az ősibb vegetatio maradéka. Flores fructusque minores, quam in P. alpestri WAHLENB . Fl. Carp. 1814, 213, alae fructu paulo angustiores. Axis inflorescentiae glaber, in P. alpestri breviter puberulus. A P. amara insuper alá differt fructuum longitudinem non superante. — 1291. P. amarella CRANTZ , Stirp. Austr. V. 438, 1769 (P. uliginosa RCHB. Pl. Crit. 1. 1823, fig. 40,
