Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
386 Boglárkafélék, Ranunculaceae 1025. Th. elatum JACQ. Hort. Vind. III. 1776, 49, Ks, SzK és Rf füves, bokros lejtőin, emitt a levele stipellás (var. substipellatum BORB. Vasvárm. növ. 240); — var. Th. flexuoswn BERNH. Cat. hört. Erf. 1815 (Th. collinum WALLR. Sched. 1822, 258, Th yacquinianurn KOCH 1841), Kh, Rf hegyoldalán; — var. densissimum BORB. Budapest növ. 1879, 126, Kh, SzK völgyeiben; — var. calcareum KITT. Taschenb. 1844, 753, stipella nélk. a bp füves, bokros lejtőin: Gys, A, Al; — var.puberulum REGEL , Uebersicht der Arten der Gattung Thalictr. 1861, 6, 22, SCHUR En. 8, Gys völgyeiben; — var. glaucescens WILLD . En. h. b. Berol. suppl. 40, 1813, RCHB . Fl. Germ, excurs. II. 1832, 729, Ic. 4628! SzK, VB, AI hegyein. — 1026. Th. angustifolium L. 546 (Th. Bauhini CR., Th. galioides NESTL., SZHW ), Büdöskút tisztásain (DEGEN ), Kh!, Gys! Kh erdeiben; — var. hypotrichum BORB . ined., vaginis inferioribus mediisque, nec non foliolis praesertim ad nervös puberulis, immixtis glandulis paucis. Ugyanott ritka, Sziget-Újfalu körül meg a budai erdőkben. Venetia: ad Longarone ( HUTER et PORTA !), Carniolia: Adelsberg ramificatione petioli primaria stipellata (=- subvar. achyrophorum m.). — 1027. Th. flavum L. 546, a Kornyi-tó m. Kővágó-Eörs (KIT. Bar.), Kh (SzHW) — 1028. Th. lucidum L. 546 (Th. angu tifolium JACQ., SZHW; cfr. Békésv. fl. 84), H és Fd nádasa körül, Kővágó-Eörs (KIT. Bar.); — var. Th. Morisoni GM . Bad. ÍV. 1826, 422 (var. heterophyllum GAUD . Fl. Helv. III. 1828, 510) Kh (SIMK.) nedves, bokros helyén. — 1029. Th. nigricans SCOP. Fl. Carn. 1772, 1. 391, Kh (SzHW) rétjein, Fd nádasában ritka, foliis pinnatim, non ternatim supradecompositis a praecedente diversum. 1030. Hepatica hepatica L. 538, sub Anemone, SzHW (H. triloba GIL . 1782), Bf hegyein (SIMK.), Kh, a Bd tetején erdőben meg a lineájában ! 1031. Pulsatilla nigricans STÖRCK, De usu med. Puls. 1771, 7 (Anemone pratensis SzHW, SIMK., non L.), Kh, Gys völgyeiben, Bf, VB. — 1032. P. grandis WENDEROTH, Schrift, d. Gesellsch. Marburg II. 1831. 257 (Anemone Pulsatilla SzHW, non L.), Kh, A, AI, VB hegyén (latisecta); — var. angustisecta RCHB. Icon. IV. 1840, t. LIV. a, Dörgicse, SzK hegyein. 1033. Anemone silvestris L. 540, Kh (SzHW), Gys völgyeiben !, Bf (SIMK.). — 1034. A. ranunculoides L. 541, Kh (SzHW), Bd, T, Bf (SIMK. 179). 1035. Adonis phoenicea L. 547 (A. aestivalis L. 1762, 771, SzHW, SIMK.), vetésben, gazos h. md. — 1036. A. flammea JACQ. FL. Austr. IV. 1776, t. 355, SzHW, u. i. A, Bf, T, Kh, Gys. — 1037. A. vernalis L. 547, SzHW, az erdőtlen lejtők és mezők kiváló dísze: Bf, T (SIMK.), A, Csp, VB, Ks, Vászoly, Gys, Kh, Dobogó. A pirosvirágú Adonis hosszas idő múlva egészen megsárgul, tehát sárgavirágú fajtát csak az élő növényen lehet megkülönböztetni. — HUTH E.: Revision der Arten von Adonis 65, azt mondja, hogy az A. parviflora EISCH. in DC. Prodr. I. 1824, 24, Boiss. FI. Orient. I. 17, az én szárított példáim nyomán, hazánkban is terem. Én az Adonis pirosvirágú fajai közül Albertfalva mezeiről csak az A. flammed-1 bocsátottam cserébe, lehet, HUTH ilyen szirmahullott példában keresi az A. parviflorá-X, de növényünk szőröskelyhű, a virága se kisebb, mint a rendes A. flammeá-é. 1038. Myosurus minimus L. 284, a Bd (SIMK. 179). 1039. Ceratocephala testiculata CR .: Stirp. Austr. fasc. II. 1763, 97 sub Ranunculo (C. orthoceras DC., SIMK.), Bf Tamáshegyén. Ranunculus aquatilis L. 556 (1. 28. old.) Kajár vizeiben (Kaján, Rel. KIT. 7) «foliis scilicet omnibus capillaceis, laciniis divergentibus» ( KIT . mspt. Quart, lat. 175), tehát nem a tőalak, hanem vagy a R. carinatus, vagy a R. divaricatus. 1040. Ranunculus trichophyllus CHAIN in VILL. Hist. 1786, 335 (R. paucistamineus TAUSCH , Flora 1834, 525, SIMK.; R. fluviatilis SzHW, non WIGG.; a szőrről a leírás nem szól; a gyakoribb szőröset vettem tőalaknak (29. o.), álló vízben md, H, Vd, Kt, T.-Sz.-Pál is; — var. subglaber FREYN in KERN. Sched. 1888, 37, Sf; — var. limicolus BORB. ined. forma riparia abbreviata terrestris Sf pocsolyái partján, H. — 1041. R. carinatus SCHUR , Phytogr. Not. 1877, 28 sub Batrachio (R. aquaticus SzHW), Kh parti vizeiben, nádasában. — 1042. R. divaricatus SCHRANK , Bay. Fl. 1789, II. 104 (R. circinatus SIBTH. 1794), Kh a Kis-Balaton vizében ( BORB. FK. 470). — 1043. R. Lingua L. 549, SzHW (incl. var. hirsuta WALLR ., non AIT ., mert LINNÉ a szőrös alakot ismertette) a Kornyitó (KIT. Bar.), Kt és Tót-Sz.-Pál nádasai
