Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Pirolafélék, Pirolaceae. Ernyősek, Umbelliferae. 62. család Pírolafélék, Pirolaceae. 939. Pirola rotundifolia L. 396, SzHW, a Bd (SIGM. 46), innen tovább a Kh közt levő hegyek erdeiben (KIT. Bar.), a Bd n. v. — 940. P. minor L. 396, a Tátikán ( PIERS !). — 941. P. uniflora L. 397, Khv (SzHW). 942. Monotropa hypopitys L 387, Kh magasabb erdeiben (SzHW). 3. aloszt. Különszirmúak, Choripetalae. 63. család Ernyősek, Umbelliferae. 943. Sanicula Eitropaea L. 235, Kh (SzHW), Gys magasabb erdeiben 944. Astrantia maior L. 235, Kh magasabb erd. (SzHW), Sümeg (SZÉP I. 20). 945. Eryngium campestre L. 233, SzHW, HAB. 14, 16, mezőn elszórva md. 940. E. planum L. 233, Vállus és Zsid felé vivő út homokos h., Tüskés-majornál alluviumon, Sáska falu m. gyakoribb (WIERZB. mspt. 3.). 947. Cicuta virosa L. 255, süppedős mocsaras réten. A Sió mentén, Kh, Kt körűi ( KIT . Bar. et SLAV. SZHW,). Egy tövet a kh-i fürdőnél is! de ott alig marad fenn. Bőven F, a Zalánál meg a vasút hídjánál; — var. angustifolia KIT . in SCHULT. Ö. FI. 1814, 1. 515, Addit. 152, a kevéssugárú és keskeny-levélsallangú ; F a Zalánál, a tőalakkal vegyest, vele összefolyik, sugara egész 12, nem állandóan 8. A C. tenuifolia SCHRANK . Denkschr. d. Ac. Münch. VII 1821, 56, t. 4. hg. 1. kevéssé fürészelt vagy épszélű levelével, Oenanthe termetével más eltérés. A mienk levele szépen fürészelt. A KITAIBEL említette Homok-Sz.-György és Patosfa sincs távol. Apium graveolens L. 264, SzHW, a part mocsaraiban (Rel. KIT. 115) csak elvadulva, Kh (SIMK.), Tp. Termesztik, zeller. — Petroselinum petroselinum L 264, sub Apio SzHW (P. sativum HOFFM.) termesztik, el is vadul, kivált Bf hegyein, H, Bd, 200. o. 948. Trinia glanca L. 264, sub Pimpinella, SzHW (P. dioica L. Syst. XIII 1774, 241; Tr. vulgaris DC.), VB-től Bf-ig füves lejtőn! A (KIT. Bar.), Kh, itt Cserszeg és Gys körűi is. — 949. Tr. Kitaibelii M. BIEB. Fl. Taur.-Cauc. III. 1819, 246, Bf hegyén meg a fürdő ligetjében (Pimpinella glanca W. et KIT. IC. t. 72, Addit 154, SIMK.) Kővágó-Eörs körül (KIT. BAR.). 950. Prionitis falcaria L. 252, sub Sio, Rel. KIT. 115, SzHW, mezőn md. Htlosciadium uodiflorum L. 251, sub Sio, Khv (SzHW), aligha, n. v. 951. Aegopodium podagrarium L. 265, SzHW, I<h, Gys, Vászoly, Koloska (A), SzK, VB erdeinek kissé nedves helyén. 952. Carum carvi L. 263, SzHW, réten, md. néhol alkalmatlan helyen, mint a kh-i állomás udvarán. 953. Pimpinella maior L 264 (P. magna L. Mant. II. 1771, 219, SzHW) Kh nagyobb erdeiben. — var. P. oiicntalis Gou., Illustr. 1773, t. 15, u. i. (SzHW). 954. P. saxifraga F. 263, SIMK., HAB. 11 (P. nigra SzHW), füves mezőn md; — var. Jiircina L. Sp. pl. ed. II. 1762, 378, LEERS . Fl. Herb. 80 ! (var. disscctifolia WALLR. Sched. 1822, 123; P. dissecta RETZ. Obs. III. 1783, 30) Bd; — var. glabra NEILR. FI N.-O. 1859, 611, Sf mezején; — var. rubriflora SIMK . Erdély 253, Sf, s Budán a Dunaparton Aquincum felé! A P. saxifraga var. erythrantha G. BECK . Fl. v. Süd-Bosn. 1895, 2031 úgylátszik, más eltérés. 955. X ium latifolium F. 251, SzHWJ BORB. FK. 470, vízparton, nádas szélén md. 956. Berula angustifolia HUDS. Fl. Angi. 1762, 103, sub Sio (L. Sp. pl. 1763, 1672. SzHW, SIMK.) a séd vizében, nádas szélén md. 957. Bupleurum tenuissimum L. 238, SzHW, T déli részén száraz legelőn és bokros h.!, Veszprém ( PILL .) ritka. Minthogy ez a fű hazánkban szikes és sós mezőn a leggyakoribb, ez a termőhely eltérő, de parlaghegyen Kis-Terennén is leltem, Nemes-
