Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Tátogató fél ék, Scrofulariaceae. 871. Lindernia pyxidaria ALL . Misc. III. 1755, 178, Kh iszapos nedves h, a parton s H (WIERZB, 13), most n. v. 872. Limosella aquatica L. 631, Kh (SzHW) nedves h.; n. v. 873. Veronica scutellata L. 12, Kh! (SzHW), Kővágó-Eörs (KIT. mspt) nedv. rétjén. — 874. V. acutifolia GÍLIB., Exerc. phyt. I. 1792, ll9, «pedicelli erecti ... vix bracteis longiores. Flores approximati seu sat denso racemo. Corollae albocoeruleae ... in aliis albae, lineis roseis tinctae,... Capsula cordata inflatis loculis», «florens junio» ( V. aquatica BERNH. Begriff der Pflanzenart 1834, 66, non GRAY, Nat. Arr. Brit. pl. II. 1821. 306, nec V. Anagallis a aquatica SCHLECHTEND. Fl. Berol. I. 1823. 12; V. Anag. var. pallidiflora levipes CÉLAK Prodr. 828, 1881, a dp vizei m. md, F, Kh, H, Bd, Nagy-Enyed is. Virágát, ill. a termését, a Gymnetron villosulus SCHÖNH. bogár lárvája gubacscsá alakítja (KALTENB.469). Virágkocsánja megrövidült, szétterped, vaskosabb, mint a V. Anagallis-é]— var. pseudoanagalloides GREN. El. de la chaine Jurassique 579, 1869, pro var. V. Anagallidis (V.fallax GREN. ibid.; var. glandulifera CELAK. 1. c. non OP . Natural. IX. 1825, 111, nec FREYN 1876 (- V. Freynii m.) Kh, H, Bd vize m. A var. dasypoda UECHTR. Jahresb. 1874, 63, ismét más fű, mert szárának alja is bolyhos-szőrű (Ipoly-Litke). — 875. V. Anagallis aquatica (sic!) L. 12, SzHW, viz in. md, több h. Gymnetron beccabungae L. virággubacscsal (SZÉPL. in lit.); — var. angallidiformis BOREAU, Fl. c. Fr. 1857, 489, Szgl, Tördemicz. közt viz m.; var. Neilreichii CELAK. i. h. 325, 1871, a Bd partján. -— 876. V. anagalloides Guss. Pl. rar. 1826, 5, Bd, Szgl, Tp, Kh vize m; — var. levistipes BORB. ined. pedunculis eglandulosis Bd. — 877. V. Velenovskyi UECHTR. in ENGLER Jahrb. VIII. 1886—87, 46 (Literat.; V. Bdcsensis SIMK: ÖBZ. 1888, 107, V. beccabunga? SzHW, v. ö. 87. o.\ VB völgy., a Bd alatt, kivált a Hableánynál, Tp, H. Budán a nádorkert környéken, Békás-Megyer rétjén; — var. V. Kovdcsii Borb. Vasvárm. növ. 1887, (1883) 227, BAENITZ Herb. Europ. 7831, 1894/95, H csermelyében 1893, júl. 26, bőven, a Bd sáros partján ritka. Növényemet már 1882-bcn közöltem mint újat bécsi BRAUN HIINRIK-kel, de újságaimat szét szórni nem akarván, közlésével vártam, a míg Vasv. növ. munkám negjelenhetik. így mint faj prioritását vesztette. De azóta a V. Velenovskyi-nák számtalan élő és szárított példáját vizsgálván, úgy látom, hogy a V. Kovdcsii, mint fajta, a keletibb V. Velenovskyi-téA még különböző. Polia Veronicae Kovdcsii magis ovata, argute serrata, petiolo latius alato insidentia, bracteae majores, pedicello duplo solum breviores, calycis laciniae apice serratae. Folia Veronicae Velenovskyi magis rotunda, obtusa, abrupte et distincte petiolata, bracteae minores, pedicello multo breviores. Flores utriusque speciai intensius coerulei. — var. subintegrifolia BORB. in F. SCHULTZ Herb. norm. nov. ser. XXXV. 144, no 3439, 1898, foliis integerrimis, haud serratis. A Bd alatt a Hableány körül s Tomaj felé a part sarában. V. tenerrima SCHM. Fl. Boém 14, 1793, foliis sessilibus etc. ab his diversa. — 878. V. beccabunga L. 12, SADL., SZHW, var. limosa LEJ. Rev. fl. Spa 2, 1824 (V. longibr acte ata KITT.), VB Malomvölgye sédjében, a part sarában az előbbit pótolja; Kh. — 879. V. Chamaedrys L. 13, SzHW, SIMK. a bp bokros és erdős h., H is. Gyenesen nagyon elszőrösödve és fehéredve. Cum pilosismo atque albinismo foliorum, ideoque foliis variegatis; — var. V. plicata POHL , Tentam. Fl. Bohém. 1810, 15 (V. pilosa SCHM., non L.), Gys erdeiben. — A V. pilosa L. Sp. pl., app. 1663 (1763), az ausztriai termőhely és CLUSius-nak idézett képe (Rariorum stirp. 615) szerint szélesebblevelű V. prostrata. — V. mon\ tana L. Cent. I. 1755, Amoen. IV. 263, Czuha-völgyben Veszprém (PILLITZ). — 880. V. officinalis L. 11, SzHW, Kh, Bd erd., Ks. — 881. V. pseudochamaedrys JACQ. FL. Austr. I. 1773, 38 (V. latifolia aut., Rel. KIT. 115, non L.; var. maior SCHRAD. Fl. Germ. 35), a bp füves hegyein. — 882. V Austriaca L. 1762, 17, Ks völgyeiben, H; — var. dentata SCHM. Boem. I. 1793, 20, SzHW, BECK Fl. N.-Ö. 1054, Bf, Kh, H he gyein; — var. hyssopifolia SCHUR , En. 493 (var. praeterita G. BECK i. h.), Ks völgyeiben, Buda Svábhegyén. — 883. V. prostrata L. 1762, 17, SIMK. SZHW (V. pilosa L. vide n. 879.) száraz mezőn md. — 884. V. foliosa W. et KIT. IC. t. 102, 1802 (V. brevifolia eor. in M. BIEB. FL. T.-C. I. 1808, 6; V. spuria var. Kitaibeliana WALLR. Linnaea 1840, 532, Tp hegyein (KIT. Bar.). Kopasz eltérése, a V. spuria
