Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
376 Tátogatófélék, Scrofnlariaceae. és V. thapsiforme hybdridjai lefutó levelökkel eltérők. Bienne, fere altitudine unius metri; caulis inferne teres, plus minus violaceus, ima basi cano-tomentosus, dein pube detersili inspersus, circiter in parte media parce atque breviter ramosus, superne leviter sulcatus; folia mediocria, inferiora atque ima breviter petiolata, petiolo cano-tomentoso, lamina multo breviore, crenata, supra sparse puberula, subtus densius pubescentia, ad nervos crassiores magis canesccnti-tomentosa, inferiora oblonga aut elliptica, utrinque angustata, apice obtusa vei breviter acuta, media et superiora non decurrentia, basi lata, levissime subcordata sessilia, ovatooblonga, infrafloralia cordiformia, cum rameis ovatis cuspidato-attenuata. Inflorescentia illis V. nigri similior, more huius pubescens, eglandulosa, inferne ramis paucis brevibusque praedita, racemum latum, sed continuum formáns, glomerulis 5—6-floris, pedunculis elongatis, calyce maiusculo 6 mm. longo 3—4-plo longioribus ; laciniae calycis lineari-lanceolatae, corolla flava, mediocris 2 cm. diam., filamenta violaceo-lanata, antheris tribus reniformibus, duabus staminum inferiorum parum obliquis; stigma capitatum. V. phoeniceum ex interpretatione V. longicruris, ob corollam huius flavam inflorescentiamque eglandulosam, illi V. nigri similiorem excludi. Etiam V. Lychnitis, etsi foliis simile sit, calyce minimo excludendum. Inflorescentia V' longicruris atque folia floribus subjecta, corolla, stigma capitatum illis V. nigro simile, a quo tarnen differt calyce maiore, pedunculis magis elongatis, antheris duabus obliquis et foliorum forma, quae omnia a V. phlomoide habere videtur. Ab hoc omnino distat, sed folia breviter petiolata, tomentum tenue, calycem maiorem antheiasque obliquas nonnisi a V. phlomoide derivare possumus. — Ellenben Vésztő, Iráz és Csökmő, valamint Ober-Drauburg körül a jelzett combinatio inkább a V. phlomoides képét viseli, a virágkocsánja is kurta, azért V. Brockmülleri néven hagyom. — <S58. V. phoeniceum L 178, ÁRV ., a bp elszórva md; var. leucobotryum BORB . corollis albis, Kh, ritka. — V. rubiginosum W. et KIT. IC. t. 197, 1805, Dávod ( KIT . Bar.). — 859. V. Blattaria L 178, SzHW, száraz mezőn elszórva md, ágas alakja a V. blattariforme GRIS . Iter Hung. 1852, 321, Gyötrös, Kh. 860. Scrofularia nodosa L. 619 SzHW, nedves, bokros h., nádas körül, séd mentén md. — 861. Sc. alata GIL . Fl. Lithv. II. 1781, 127 (S. Ehrharti STEV . Ann. nat. hist. V. 1840, 3; Sc. aquatica SzHW, non F.), a bp sédje mentén md; F, Tp, H. 862. Kickxia elatine L. 612, sub Antirrhino, Rel. KIT. 115, Linaria E. MILL., KIT. Add. 139, SzHW, HAB. 17, tarlóban md. — 863. K. spuria L. 613, sub Antirrh. (L. spuria IVfo ^L., SzHW, KIT. Add. 139,) tarlóban elszórva md, Vászoly, Dörgicse közt is; Rf, T müv. h. nagytermetű, nagylevelű, alsóbb levele fogas. 864. Chaenorrhinum minus L 617, sub Antirrh., SzHW ( Linaria minor DESF. SIMK .) a bp. műv. h., kőfejtő körűi. 865. Linaria genistifolia L. 616, sub Antirrh., SADL. HAB. 11, 17, Rel. KIT. 115, SzHW, száraz lejtőn, mezőn md. Hegymagasi meg a Bd Gymnetron pilosus SCIIÖNH 1 szárgubacscsal. Virágját is valamely ilyen faj torzítja; — var. perangustata BORB. ined., a var. chloraefolia RCHB. ellentéte. Szárlevele szálaslándsás, keskeny, az ágakon sűrű és keskenyke szálas, 1—2 mm. széles. Virága is apróbb, inkább akkora, mint a L. Italicá-é, de a virágrésze, kelyhe, tokja meg a magva határozottan a L. genistifoliá-é. Kis-Eörs szőllei alatt. — 866. L. linaria L. 615, sub Antirrh. SzHW, mezőn md (L. vulgaris MILL., SADL, HAB. 17.) — 867. L. angustissima Lois. Not. suppl. 167, 1810 sub Antirrh. (L. Italica TREV. Ind. sem. h. Vratisl 1820, Act. ac. Leop. Car. XIII. 1826, 188), Somogyban ( ROCH in RCHB. I C . XX. 32), Kh hegylejtőin. Antirrhinum maius L. 617, kertből elvadul, Bd, Alsó-Eörs 868. Antirrhinum orontium L. 617, SzHW, vetésben, tarlóban Kh, Vászoly ! 869. Digitalis ambigua MURR . Prodr. FI. Gött. 1770, 62. SzHW (incl. var. acutiloba KOCH Syn. 1837, 518) a bp. erdeiben és szélén. 870. Gratiola officinalis L. 17, nedves h. elég ritka: Kh (SzHW), L.-Sz.Istvánd (HAB. 12), Alsó-Eörs! 1 KALTENBACH: Die Pflanzenfeinde aus der Classe der Insccten 1874. 465,
