Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
362 Vidra fűfélék, Menyanthaceae. Ajakosak, Labiatae. E. Szegzárdensis MENYH. ! Kalocsa vid. 117; Hippocentaurea Centaurium SCHULT. Ö. FI. 1814, I. 388, a bp hegyes, erdős, füves h.; — var. medium SCHM. FI. Boem. Cent. 2, 32, 1793. Levele kurta, csak kevéssel hosszabb, mint széles, széles tojásdad, tompa, mintegy a Blackstoniá-éra emlékeztet. A Bd erdejében. Kelet felé (Bihar, Bucsu m. a Királyhágón, Rév a Kishuta-hegység, Harangmező gy. RICHTER L.) gyakoribb ; — var. compacta BORB. Vasvárm. fl. 1887, 393, Dörgicse hegyein. A Gentiana centaurium L. 229 «, «foliis linean-lanc eolalis» et «in Europae apricis praesertim maritimis» s több autor véleménye szerint is = C. vulgare RAFN , Danm. Fl. 1800, II. 73 (C. lit or ale ?; Chironia litoralis TURN . Bot. Guide 1805, II. 469). Ez az officinalis Centaurium minus s a magyar C. uliginosum-toX nem sokat különbözik. — 708. C. uliginosum W. et KIT. IC. III. t. 259, 1809, sub Chironia (Hippoc. uliginosa SCHUTT , i. h. 389, Er. uliginosa R. et SCHULT . Syst. veg. IV. 1819, 168, SzHW, BORB. FK. 472, Bot. Centr. Á894, n. 32—33, 163, non Lap. Abreg. suppl. 1818, 39, nec SCHM. Dissert. 1828, 27; E. linariaefoliae SIMK., non LAM. Encycl. II. 1786, 641, sub Gentiana) a dp nedves és kiszáradt, kissé sós h. bőven, de a Bd, T, Vd körül is, corollae laciniis, ut in icone latioribus; — var. stenoloba BORB. ÖBZ. 1888, 71, Sf partján (BORB. Bot. Centralbl. 1894, 163). A Balaton mellékén, ezerjófű néven, patikai használatra, kivált a somogyi parton, ezt a fajt gyűjtik (BORB. Botan. Centralbl. i. h. 164); — var. C. oxyphyllum BORB. ined. (E. oxyphylla ej. exsicc.), levele széles alapból lándsás, lassan kihegyesedik, virága apróbb. Szélesebb levele és kevésbbé érdes termete is megkülönbözteti a tőalaktól. F, RákosPalota, Nagy-Kőrös, ritka. — 709. C. ramosissimum GILIBERT, Fl. Lithv. I. 1781, 35, Exercit. 50, pro var. C. umbellati (Gentiana pulchella Sw. in Kongl. Vetensk. akad. Handl 1783, 85; Gent, centaurium ß L. 230; Gent, ramosissima VILL. Fl. Delph. 1785, 23, Dauph. II. 530; E. ramosissima et E. pulchella SzHW, E. pulchella SIMK.), nedves, iszapos vagy sáros h. md.; — var. argyrantha BORB. ined. (var. albiflora KIT. Addit. 127, 1863, non LED . Fl. Ross. III. 1846, 51, nec. LANGE Pugill. II. 1861, 165), Ks nedves partján. Mind a LEDEBOUR, mind a LANGE albiflorája más faj eltérésére vonatkozik; — var. stenotoma BORB. Botan. Centralbl. 1894, n. 32—33, 164, F, a Bd, Ks nedves partján, laciniis corollae perangustis; (E. tenuiflora aut. nonnull., non HOFFM. et LINK , Fl. Portug. I. 1809, 354, t. 67, quorum herba «foliis oblongo-lanceolatis, trinerviis, corollae tubo calycem longe superante laciniis angustissimis» corolla conspicue elongata a nostris prorsus diversa est. C. tenuiflorum habitum magis C. umbellalae var. stenanthae BORB. Vasvárm. fl. 1887, 393, refert). A C. ramosissimum és C. uliginosum koraibb (jún., júl.) példái rendesen kevésbbé ágasak, a későbbi példák sokkal jobban szétágaznak. 49. család. Vidrafűfélék, Menyanthaceae. 710. Menyanthes trifoliata L. 145, SzHW, Vindornya lapján (SZENCZY in herb. Sabariensi!), Szgl (SIGM. 47), Tp rétje forrásainál. Vindornyában régebben (92. old.). 711. Limnanthemum nymphoidcs L. 145, sub Menyanthe, SzHW, a Balaton parti és más vizben Szgl (SIGM. 47), Balaton-Berény ( KIT .' Bar. et Slav.), a Zala torkolatánál a Balatonban, Bd-Tomaj meg az ábrahámi szőllők közt (WIERZB. 14). Az utóbbi helyen, a Hableánytól kezdve csaknem Rendesig csónakkal kerestem, de csak Hydrocharis-1 láttam. Lehet, az újabb időben eltűnt. 50. család. Ajakosak, Labiatae. Salvia officinalis L. 23, — Origanum majorana 590, — Saturcia horttnsis 568, — Ocimum basilicum L. 597, — Hyssopus officinalis 569, — Rosmarinus officinalis L. 23 (284. o.), — Lavandula spica L. a, 572 (L. vera DC. Fl. Fr. V. 1815, 398) kertbe ültetik. 712. Mentha spicala L. 576 (M. silvestris L. Sp. pl. ed. II. 1763, 804 SzHW, SIMK.; M. S. var. lanceolata RCHB. IC. XVIII. 48), a bp vizei m. md.; v. ö. 38., 102. o.
