Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
340 Páré/félék, Amarantaceae. Sóskafélék, Polygonaceae. acutifolium SM. Engl. Bot. XXÍ, t. 1481, 1805 eltérése, zöldség közt, művelt h. md. — 4-06. Ch. botrys L. 219, SzHW, mint erősszagú dudva kertből, homokos és műveletlen mezőn elvadulva md. — Ch. ambrosioides L. 219, amerikai jövevény Kh elhagyott h. (SzHW), n. v. Babócsa (KIT. Bar.). 4:07. Salsola Kali L 222, SIMK.; hazai alakunk nem a typus. Az autor szava szerint: folia subulata crassa spinosa, valamint a Flora Danica 818. képe szerint is, a tőalak az, melyet FENZL a LEDEB. i. h. 798. old. var. crassifolia hirta 1 vagy Pontica PALL. synonymonnal idéz. Ez nálunk a tengermelléken nő. Nem lehet a mienk a A. Tragus L. sem, mert ez egész meztelen és nagyon hosszú vékonyka levelei vannak. (Lásd LEDEB. 799. old., GUSSONE FL. Sicul. I. 299. old.). A mi növényünknek legnagyobb része a ß angustifolia-koz (FENZL 1. c. 798) mint f. trichosoma tartozik s ez nő elszórva md, kivált a dp. Szára meg a levele szőrös s hihetőleg a PALLAS var. aspera-jávai 2 esik össze; ritkán egészen kopasz (var. calvescens GREN. et GODR . Fl. Frange III. 1855, 31), pl Nyíregyházán; — var. tenui folia MEY . Chlor. Hann. 1836, 470; MOQ.-TAND. Chenop. 1840, 136. Bf, Bg mezőin. Ezt a fajtát gyakran a A. Tragus-szal egyesítik, de a A. Tragus egészen kopasz fű. 408. Kochia scoparia L 221, sub Chenopodio, SzHW, HAB. 13, seprőnek termesztik, elvadul. — 409. K. laniflora GM . Reise I, 1774, 160 (K. arenaria a. longifolia KOCH Syn. 1837, 605, keletibb alak) Kékkút (Salsola aren. KIT . Bar.), Sf, Fd homokján. — 410. K prostrata L. 222 sub Salsola, Sf és Kajár közt a part lejtőjén ( KIT . Bar.), Ks száraz dombjain ! — 411. K. sedoides PALL . Reise I, 1771, 492, Fok-Szabadi szőllei közt és sós h. (Salsola cinerea Rel. Kit. 5; FokSzaladiensis sajtóhiba). 412. Sueda maritima L. 221 sub Chenopodio, Fokszabadi sós helyein (Kit. Bar.). 32. család Paréj félék, Amarant aceae. 413. Polycnemum arvense L. 35, a «Herniaria foliis longis angustis acuminatis et glabris» Magnói, char. 51 idézete, valamint a franczia termőhely nyomán — P. maius SCHIMP. in lit. .1826 et in DÖLL , Rhein. Fl. 1843, 287; var. pinifolium RCHB . excurs II. 1832, 583; frissebb talajon elszórva md; — var. viaticum PALL. Ulustr. 4. 1803, 57 (multicaule WALLR . Sched. 1822, 24; var. minus NEILR.; P. arvense Autor., SzHW, b. brevifolium NEILR., SIMK . elszórva md. — 414. P. Heuffelii LÁNG, Syll. pl. II. 1828, 219 (P. arv. folio capillaceo L.) a Bd erdős tetején Herniaria hirsuta társaságában ( SIMK .) VB, Ks száraz dombjain ! — 415. Amarantus retroflexus L. 991, SzHW, HAB. 12 (A. hybridus Rel. KIT . 10, non L.) md. — 416. A. viridis L. 1763, 1405 (A. Blitum KOCH, SIMK ., SzHW) gazos h. nem közönséges, Ks, Bf, Gys, Kh, H, Récse. — 417. A. commutatus KERN . ÖBZ. 1875, 194; Bd, Füred elhagyott h. — 418. A. Blitum L 990 művelt földön, kivált szőllőben a bp. A. caudatus L. 990 mint kerti virág elvadul: A, Bf. 33. család. Sóskafélék, Polygonacéae. 419. Polygonum amphibium L. 361, SzHW, s pedig LINNÉ szava szerint a typus a parti alak (var. terrestre LEERS: FL. Herb. 99), az egész parton, a víz közelében, Kis-Ürs, Kt is; — var. fluitans L. FI. Suec. 1755, 129 (var. aquaticum LEERS, FL. Herb. 1775, 99; var. natans MOENCH, Enum. pl. Hass. 1777, 328), a tó szélén elszórva a bp, a Zalában F (BORB. FK. 470), H, a Sióban Sf; — var. coenosum KOCH , Syn. 1837, 617, Almádi és Alsó-Eörs közt a száradó parton (v ö. 105—107. o.). 420. P. lapathifolium L. 360 md; — var. leucanthemum BORB., floribus albis, Al, Ko1 Eredetileg TENORE Sylloge FI. Neap. p. 184 (1831,) az autóra, a var, hirta MOQ.-TANQ. Chenop. 1840, 136. későbbi eredetű. — 2 Illustr. 28,
