Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása

Csalánfélék, Urticaceae. Kenderfél

ék. Cannabineae. Fűz

fa f

élék. Salicace

ae. Eperfafélék, Moraceae. Morus alba L. 986, SzHW, M. nigra L. 986, ültetik, az utóbbi ritkább, előbbi Szgl erd. is. Papyrius papyrifera L. 986 sub Moro, ültetik, Szgl. Maciura aurantiaca NUTT

. Gen. Amer. II. 1817, 234 (Joxylon aurantiacum) a kh-i gazdasági iskola kerítésnek ültette; jól beválik, buján nő. Kenyérfafélék, Artocarpoideae. Ficus Carica L. 1059, Ks elvadult, T kertben. 28. család. Csalánfélék, Urticaceae. 364. Urtica urcns L. 984, SzHW. — 365. U. dioica L. 984, SzHW, HAB. 12, 17; ház körül, kerítés mellett, gazos helyen, előbbi ritkább; — var. galeopsifolia WIERZB. in OPIZ

: Naturalientausch IX. 1825, 107, Authen. Herb. nr. 41; Kh (SIMK.) és Kt nádasaiban, itt kivált a nagy kanális mellett (POKORNY i. h. 289; U. galeopsifolia BLUME

?, Mus. Lugd. II. 1855, 10, 145); - var. macrodonta BORB. in BAENITZ, Herb. Europ. 1892, 6996, foliis grosse serratis. serraturis hinc et inde fissis. Exemplaria robusta. Bg mezein Aecidium urticae DC. bujálkodik a szárán meg a levele alján. 366. Parietaria officinalis L. 1052, SzHW, SIMK. 199, bokros, elhagyott helyen, ház körül a bp, Aliga (PILLITZ B), Aszófő és Vászoly közt. 29. család. Kenderfélék, Cannabineae. 367. Cannabis sativa L. 1027, vetik, de a szőllőtermelés övében elég ritka, itt-ott (Bd) elvadul. 368. Humulus Lupulus L. 1028, SzHW, erdőszélen, kerítésen elszórva. Et. Japonicus SIEB

, et Zccc. FI Japon. fam. nat. 2. nr. 89, 1846, Kh és Al kerítésein elvadulni kezd (202. old. BORB. TTK. 1898, 4~<I5). A mint most a japáni komló, lehetséges, hogy az ősidőben, vagy legalább jóval a botanika előtt a közönséges komló is úgy szaporodott el Európában. 30. család. Fűsfafélék, Salicaceae. 369. Salix alba L. 1021, SzHW, md; — var. vitellina L. 1016, Kh (SzHW). — 370. X. rubens SCHRANK Bay. Fl. I. 1789, 226 (S. alba X fragilis); var. palustris HOST, Salix, 1828, 24, Sf, Bd; — X. Babylonica L. 1017, ültetik, a Bd partján is; — X. blanda ANDERS. Monogr. Salic. 1867, 50 (X. Babylonica X fragilis). a Bd partján. — 371. X. fragilis L. 1017, SzHW, SIMK

. 19, elszórva, md, H, Vd. — 372. X. tnandra L. 1016, nr. 2, SzHW (S. amygdalina a) concolor KOCH, SIMK

.) Bg; var. amydalina L. 1016, nr. 6. Kis-Eörs parti rétjén, F; 1. 294. o.; — X. pentandra L. 10Í6, Khv (SzHW), ültetve AI !. — 373. X. purpurea L. 1017, SzHW, mint bokorfűz gyakori (S. monandra et X. Helix SzHW). Gyakori rajta a Ncmatus gallarum HRTG. nevű gubacs; — var. crispula BORB

. ined., foliis longis, anguste lineari lanceolatis, margine, ut in Gentianae crispatac Vis. calyce, revoluto-crispatis. Az Arácson átfutó séd mellett, a faluban, de vadon. — 374. X. parviflora HOST

, Salix 1828, 14 (S. purpurea X rosmarinifolia), Sf homokgátján helyenként, Fd régi állomása meg a falu között, elég ritka. — 375. X. rubra HUDS., Fl. Angi. 1762, 423, Kh a Balaton partján, Koloska völgyében A; — X. viminalis L. 1021, Khv (SzHW) n. v. — 376. X. aurita L. 1019, Khv (SzHW) erdeiben; n. v. — 377. X. cinerea L. 1021. nedves h. elszórva md. H, Vd (122., 128. o.); — var. sphenotoma BORB ined. (var. spuria WIMM

. ? Fl. Schles. 1857, 186, non SCHEICH

. Cat. 1809—1821, SER. Ess. Saul. 1815, 54, GAUD

. Helv. VI. 1830, 269, nec WILLD.) foliis lanceolatis, angustioribus, inferne longe cuneatis, H körül; — var. stenomalla BORB., forma umbrosa, foliis tenuibus, subtus virescenti-pubescentibus, basi cuneatis. H, A nedves, árnyékos h. — 378. X. Rákosina BORB. Erdész. Lap. 1883, 724, ÖBZ. 1883, 360 (X. subcinerea X A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. rész. 2. szakasz. 22