Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Tölgyfafélék, Cupuliferae. 335 csésze pikkelyei sűrűbbek, molyhosabbak, inkább egyszínűek, az egész makkcsésze halaványabb, mint a Qu. sessilis-é. Az ág meg a levél lekopaszodása tehát, hybridation kívül, más fizikai ok folytán is bekövetkezhetik. A Qu. Budensis, Qu. pinnatifida stb. tehát a Qu. lanuginos á-x\ak variatiói, a fajvegyülés nélkül. 359. Qu. lanuginosa LAM . Fl. France t. II. 209, nr. 185, 1778 (Qu. pubescens WILLD. 1805, non 1796, SzHW, HAB. 11, 14, 16), a bp erdős, hegyes vidékén md, gyakran eltörpült cserjealak. SzK, Fd, A, Bd, Kh völgyeiben szebb törzsei vannak. Gubacsa: Cynips calyciformis GIR., C. glutinös a var. coronata GIR., C. caput medusae, ezt HAB. 18, mint ismeretlent, a rózsamohához hasonlítja, Dryophanta scutellaris, D. pubescentis MAYR, D. qu. folii, Neuroterus ostreus, N. leviusculus, ez a Bd a levél felszínén is, Andricus Seckendorffii WACHTL (Bf), Aphilothrix lucida HART . (Kh), Biorrhiza terminális FABR. (AI), Erineum quercinum PERS. (Bf, SZÉPL. 19). A sürű-molyhos-ágú eltérések : var. Btulayana HEUFF. ap. WACHTEL i. h. 1850, 98, a csumás alak, SzK völgyeiben (Cynips scutellaris), Bf, A (C. scutellaris, A Teuroterus ostreus), a Bd körül, foliis plurimis cuneato-angustatis, supra lucidis, apice dilatatis (f. subcuneata), Vanyarcz, Kh (Cynips lignicola HART .), Fd körül (Cynips caput medusae HART .); a Qu. tridactyla et Qu. Vertesiensi lobis foliorum rotundatis differt. A Qu. Budayana csumáját állandó és tetemes jellemnek tekinteni nem lehet, de kétségtelen, nogy a tölgycsuma változatossága dél felé, már hazánkban is előtűnik: az észak felé csumátlan tölgyek hazánkban csumásodnak ( Qu. sessilis-bői Qu. Welandii, Qu. aureából Qu. decipiens, a Qu. lanuginosá-bó\ Qu. Budayana lesz), majd az északon csumás faj hazánkban hosszú-csumás ( Qu. hiemalis a Qu Robur-ból), vagy rövid-csumás (var. brevipes HEUFF.), vagy éppen csumátlan (Qu Jahnii SIMK. M. NÖV. L. 1887, 146; a Qu. eximbricans BORB. Erdész. Lap. 1887) lesz. A csuma változatossága dél felé klimai jelenség; — var. argentea HEUFF. ap. SCHLOSS. ÖBW. 1854, 114, nomen solum, SCHLOSS. et VUK. FI. Croat. 1869, p. 1049, a Bd, Budán (Svábhegy, Hármashatárhegy), Monor, Draga völgyében és Santa-Croce körül (Fiume). Foliis firmioribus pinnatifidis, subtus colore glauco perfusis, lobis angulato-lobulatis; — var. Streimii HEUFF. ap. WACHT. 1850, 97, a Bd, Bf parkjában, foliis latis, pinnatifidis, demum leviter pubescentibus, glabratisque, fructibus pedunculo insertis, ramis tomentosis. Gubacsa: Neuroterus lenticularis, N. ostreus, Dryophanta scutellaris, D. Quercus folii, Cynips polycera GIR. (Füred), C. coriaria HART., Aphilothrix lucida HART.; — var. platyloba VUK., ÖBZ. 1880, 152. Formae Quere. 1883, 13, fig. 9. A hegyein meg a Bd, emitt Neuroterus ostreus gubacscsal ; — var. laciniosa BUREAU , Fl. du centr. Fr. II. 1849, 568, a Bd ; — var. microbalanos BOREAU, 1. c. III. 1857, 588, a Bd, Kh erdeiben. Gubacsa: Neuroterus ostreus OLIV. — A Qu. lanuginosa kopaszabb-ágú eltérései: a Qu. pinnatifida G m , Fl. Bad. IV. 1826, 673, A, Bd, Vanyarcz és Kh hegyein. Gubacsa: Neuroterus lenticidaris, N. leviusculus, N. ostreus, Dryophanta Quercus folii, Cynips caput medusae HART., C. glutinosa var. coronata GIR., C. argentea HART . (Vanyarcz). — Qu. pendulina KIT . in SCHULT . Ö. Fl. 1814, 620 (Qu. latifolia VUK .), Tihany és Füred dombjain (SIMK. Hazánk tölgyf. 29), a Malomvölgyben, de már SzK határában, A hegyein, Szgl erdejében. Gubacsa: Neuroterus lenticularis, N. ostreus, N. leviusculus, a levél felszínén is gyakori, Cynips argentea HART., C. caput medusae, C. glutinosa var. coronata, Dryophanta folii L., D. scutellaris Oliv., Aphilothrix solitaria FONSC. (A körül). —- A Qu. Budensis BORB., Természet, 1878, 322 (Qu. ambigua KIT., Add. 1863, 50, non MCHX, nec DC), a Qu. penduliná-nak kisebb- és bodrosabb-levelű, kurtább-csumás eltérése, nő a Bd, A, SzK, Bf és Kh körül. Gubacsa: Neuroterus ostreus, N. lenticidaris, Andricus Seckendorffii WACHTL (Bd), Cynips glutinosa var. coronata GIR., C. caput medusae, C. argentea, Dryophanta scutellaris, D. folii; — var. tridactyla BORB. TTK. 1886, 353 (Qu. paliida HEUFF., ÖBZ. 1858, 28, non BLUME, 1825—26; Qu. lanuginosa var. prionota G. BECK, Fl. v. Nieder-Österr. 1890, 270), Bf hegyein meg a Bd. Gubacsa: Cynips calyciformis GIR., Neuroterus ostreus OLIV., Dryophanta scutellaris OLIV . Lehet, Szlavóniából került ide, másrészint a Balatonmellék tölgyei nagyon megegyeznek a budai hegyekével, de itt a tölgyváltozatosság mégis nagyobb ; — var. Qu. erispata STEV. Bull. soc. Mose 1857, 386, Gys, Bd, A (Qu. undulata Add. 50, Rel. Kit. 110, non
