Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Békabuzogány félék. Sparganiaceae. 329 52. old. — T. minima FUNK , in HOPPE Bot. Taschenb. 1794, 181, a Balatonnál ( PRESL ap. ROHRB. 1. c. 92, 94). Hogy jutott PRESL herbáriumába, ismeretlen. A berlini kir. botanikai múzeum herbáriumában a Balatonmellékéről nincs meg (93. old.). Századunk első évtizedeiben teremhetett, sőt lehet, ma is nő, azt hinném a Zala vize mentén, I 7 és B.-Sz.-György közt, csermely m., vagy a Kis-Balatonnál, az élesszemíí WIERZBICKI révén is kerülhetett volna külföldre. 1894. máj. 4. a Zalánál kerestem (v. ö. ASCHERS . Syn. 276). Zalamelléki alkalmas termőhelyen azért is várható, mert 1882 máj. 20-án Nemes-Dömölknek (Vasvm.) a vasút szelt esurlófüves mocsara szélén, 1884. máj. 18-án pedig a Drávánál, Zákánynyal szemben, Drnje határában gyűjtöttem. A balatonmelléki termőhely e kettő közé esik. ROHRBACH előtt a balatonmelléki termőhely azért eltérő, mert a T. minima rendesen a patak vagy folyóvíz mentét szokta követni, s a Balatonnál, alvidéken az egyetlen hely lenne nem folyóvíz partján. A Zala vize körül vagy a Fenék- és Balaton-Sz.-György közt levő csermelyek mellett ROHRBACH kívánságának egész megfelelő, folyómelléki termőhelye lenne. A havasvölgyi T. minimá-nak lebocsátkozása az alvidékre nem páratlan eset Magyarország növénygeografiájában. POKORNY a Hanság réti lápján a mészhavasok Eriophorum alpinum-áX találta, alig 120 méter magasságban a tenger szine fölött; szélességi fokunkon ez neki a legalacsonyabb termőhelye. Számításom szerint Vasvármegye flórájának majdnem 6 °/ 0-a havasvölgyi. V. ö. Vasvm. növényföldr. 66. TTK 1885, 226-228, ÖBZ 1886,83. Mind nórikumi növény ez, amely kelet felé jó mélyre leereszkedik és hazánk nyugati részének alvidékein boldogul. 22. család. Békabuzogányfélék, Sparganiaceae. Azon érdeklődés nyomán, mely az utóbbi esztendőkben a Sparganium mocsári fűre irányult, én is több alakját gyűjtöttem. 34-3. Sparganium erectum L. 971, a var. ß — S. simplex kizárásával (S. ramosum HUDS . Fl. Angi. 1778, 401, SADL , SzHW; A. polyédrum ASCH , et GRAEBN. I. 1897, 283) a legvastagabb- és legtompább-termésű; a termése oldalról szögletes, fordított pyramisforma, a teteje csaknem lapított s a bibeszál maradéka a közepéből hirtelen emelkedik ki, a felső és alsóbb részre élgyürűje választja külön. Kt, Kh, Bd, Bf, Al, VB nádasaiban és körülötte, középnagyságú terméssel (haránt éle 4—5 mm.); — var. conocarpum CELAK, ÖBZ 1896, 423. Al és Kh partján apróbbszemű terméssel, haránt élének átmérője 3—4 mm; — var. platycarpum CELAK, 423, Ábrahám partján, a legvastagabb terméssel, a haránt élének átmérője 5—6 mm. A termés olajszíne is könnyen megkülönbözteti a siófoki szalmaszínű Sp. neglectum-Xé>\. — 344. Sp. neglectum BEEBY , Journ. of bot. XXIII. 1885, 26, 193, Sf árkaiban Kiliti felé. Termését CELAKOVSKY is, GRAEBNER is helyesnek ismerte el. Termése vékonyabb, ellipszoid, fent is, lent is kevésbbé hegyesedik, a hosszabb bibeszála hirtelen emelkedik a felső rész csúcsából. Termése jellemző szalmaszínű, oldalról tekintve inkább hengerded, életlen, a felső és alsó rész között élgyürűje nincs. A Sp. erectum var. microcarpum NEUM. in HARTM. Scand. FI. 1889, 112, az utóbbitól kevésbbé tér el, termése inkább olajszínű vagy zöldesbarna, lefelé jobban keskenyedik, egész lent 1 mm. kurta nyelecskéje van, a csúcsa lassabban vékonyodik, s az egész termés a nagysejtű, laza, kevéssé erősített szivacsos parenchyma összetöpörödése következtében szabálytalanul szögletes vagy ránczos, a közepe táján haránt irányban be van szűkülve ( ASCHERS . 282). — CELAKOVSKY (ÖBZ 1896, 424—425) szerint a Sp. microcarpum valószínűleg a legrégibb alak vagy az őstypus, a melyből a Sp. erectum és neglectum szétágazott. A mi viszonyainkat tekintve az a különös, hogy ASCHERSON-Ók szerint a var. microcarpum kivált hideg vízben él, nálunk ellenben, már melegebb éghajlat alatt is, Ó-Budán, valamint Tp körül is elég langyos vízben terem. Rajeczfürdő, Trencsén-Teplicz, Fenyőháza és Poprád körül is, itt A. simplex-szel.
