Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Folyondár félék. Békatutaj félék. Nőszirom félék. 325 271. A pallens L. 1862, 419 (A. paniculatum SzHW, non L.), Kh hegyein. — 272. A. carinatum L. 297, H és Kh közt kaszáló réten, Kh, Gys völgyeiben. — 273. A. flavum L. 298, SzHW, SIMK. 203, HAB. 11, 16, a bp sziklás helyein. A. roseum L. 296 Kh (ÁRV. in KIT. Bar., NEILR. 53 cum?) Mediterrán hagymafaj, földségi flóránkban nem terem. — A. schoenoprasum L. 301 (pázsithagyma), — A. ascalonicum L. 1862, 429, A. Cepa L. 300, — A fstulosum L. 301, A. sativum L. 296, A. porrum 295 termesztik. Hemerocallis futva L. 324 a Csobáncz tövében itt-ott (WIERZB. mspt. 4). Sümegen csak kertben (SZÉP I. 8J; — ff flava L. 324, Kh (SzHW), Úrkút füves bokros helyein (PILLITZ exsicc!). 274. Asphodelus albus MILL . Diet. 1759 nr. 3 (A. ramosus W. et KIT. I, XXIX, ÁRVAY, non L.) Rezi, Kh ( KIT. BAR .) és Gys hegyein és völgyeiben bőven! a Gyöngyös völgyén Karmacs felé! 275. Anthericnm ramosum L. 310, SzHW. HAB. 11, a bp füves-bokros lejtőin. 276 Asparagus officinalis L. 313, SzHW, vadja (A. collinus SCHUR , Verh. sieb. Ver. X, 1859, 108), a bp. verőfényes lejtőin, Fd, a kertben mint spárga (A. altilis L. 313); — A. acutifolius SzHW. non I.. 314.— 277. A. tenuifolius LAM. Encycl. I. 1783, 204, a Bd. 278. Paris quadrifolia L. 367, Khv bensőbb árnyékos erdeiben (SzHW). 279. Polygonatum polygonatum L 315 sub Convallaria, a bp erdeiben és bokraiban (SzHW, SIMK., HILLEBR.) -— 280. P. multiflorum L. 315 sub Convallaria, Kh (SzHW), Bd, VB erd. — 281. P. laüfolium JACQ ." Fl. Austr. III. 1776, 18, sub Convallaria, T, Bf (Convallaria latifolia SIMK.), Kh (SzHW), Gys, Bd, VB. 282. Convallaria maialis L. 314, Kh (SzHW), Gys, Bd erdeiben. Ez a valóságos sz.-györgy virága. 283 Majanthemum bifolium L. 316 sub Convallaria, Khv belsőbb erdeiben (SzHW), (Rátót, Hódosér, PILLITZ). 284. Ruscus hypoglossi L. 1041, SzHW, a Púpos- és Hosszúhegy erdeiben Z.-Szántónál (WIERZB. mspt 2). — 285. R. aculeatus L. 1041 Kh bokraiban helyenként (ÁRV.), a Dobogó-majornál H ( PIERS !), Sümeg (KIT. mspjt, fol. Lat. 3071). 12. család. Folyondár félék, Dioscoreaceae. 286. Tamus communis L. 1028, Kh (ÁRV.), Gys erdeiben, Bd! (Kit. Bar.); var. Cretica L. ibid., Boiss FI. orient. V. 344 (var. triloba SIMK. Erdély fl. 1887, 520) a Bd nyilt sziklás h. Az alsó levelei háromkaréjúak, a többi rendes szivforma. A Flora Graeca 958. képén a levél a száron végig háromkaréjú, középső sallangja keskeny, hosszúra nyúlik. Eredeti növényt kellene összehasonlítani. 13. család. Békatutajfélék, Hydrocharitaceae. 287. Hydrocharis morsus ranae L. 1036, SzHW, BORB. FK. 1891, 469, a nádas vizében, a tó szélén a bp gyakori; F körül a Zalában, Kt, a Sióban. 288. Stratiotes aloidcs L. 535, a Balaton nádasában Kh, valamint a Zala vizében jún. (WIERZB. mspt. 10, SzHW, SIGM. 48). 14. család. Nősziromfélék, Iridaceae. 289. Iris variegatcL L. 38, SzHW, SIGM. 48, a bp. sziklás lejtőin elszórva. — 290. I. pumila L. 38, verőfényes lejtőn és tetőn Ks-től T-ig helyenként seregesen (Kit Bar., SIMK.), Kh (SzHW); var. flaviflora Fuss, Verh. Sieb. Ver. XVIII. 1867, 181 (var.flavescens NEILR. Diagn., 1867, 121, non RED.) a tőalakkal vegyest, de ritkább; — var. scapifera BORB. in DÖRFL. Jahreskat. 1896, 59, robustior, magis latifolia, scapo
