Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Sásfélék, Cyperaceaé. 321 Szgl, Bg, Sf rétjén. — 184. C. glanca MURRAY Prodr. stirp. Goetting. 1770, 76, SzHW (C. flacca SCHREB. FI. Lips. app. nr. 669, 1771, SzHW, C. recurva HUDS. Fl. Angl. ed. II, 1778, 413, SzHW) Kh, T, Aszófő, Sf rétjén; — var. semiscabra BORB. Vasvárm. növ. 166, Sf, Bg és Vd nedves rétjein; — var. Dinarica HEUFF. Flora XXXI, 1862, 721 (var. Transsilvanica HEUFF., Magyar orvosok és term.-vizsg. Münk. IV. 1844. 118 absque diagn.), Bg nedves rétjein, Gys, Kh völgyeiben. Havasi leereszkedés; a var. leiocarpa WILLK. lehet ugyan ez, de a nagy távolság (Spanyolország) miatt lehet más eltérő alak. — 185. C. pallescens L. 977. Kh (SzHW), Gys völgyeiben. — 186. Michelii HOST : Synops. 1797, 507, Bg, T, Bf (SIMK.), Kh (SzHYV) erdős lejtőin, Gys völgyeiben, VB. — 187. C. lepidocarpa TAUSCH , Flora 1834. 179, 445 (C. flava SzHW), AI, Szgl, Kh, H, Vd nedves h. — A C. flava L. 975 a termetesebb és nagyobbgyümölcsű, magasabb vidéki tőalak. — 188. C. Oederi EHRH. Calam. nr. 79, Beitr.' VI, 1791, 83, Kh (SzHW), Bg (SIMK.), H. Kt, Vd, Sf nedves h. — 189. C. secalina WAHLENB . Act. Holm. 1803, 151, T tava partján (BORB. ÖBZ. 1892, 144), Kh a murvás gödröknél, Nezsider m., a Fertő-tavánál (H. BR. exsicc.!; C. hordeistichos Autor. Hung, pro parte), de a C. hordestichos VILL . Fl. Delph. 1785, 107 is nő az országban, pl. Mosócz és Blatnicza közt. —- 190. C. distaus L. Syst. X, 1759, 1263 (SzHW, SIMK.), nedves helyen a leggyakoribb sás md.— 191. C. silvatica HUDS. Fl. Angi. 1762, 353, SzHW (C. drymeia EHRH. in L. f. Suppl. 1781. 414, SzHW), Kh belsőbb erdeiben. — 192. C. pseudocyperus L. 978, a part rétjén (HEUFF. Fragm. 708), Kh (ÁRV., WIERZB.! exsicc.), F, Kt, Vd, Sf parti rétjén és nádasa szélén. — 193. C. vesicaria L. 979, SzHW, F vizei körűi! Kh. — 194. C. acutiformis EHRH. Calam. nr. 30, 1786, Beitr. IV, 1789, 43 (C. paludosa GOOD . Trans. Linn, soc. II. 1794, 202, S2IIW) Sf, Bg, F, Kh, Szgl vizes h. és nádasa szélén; cfr. nr. 167; — var. Kochiana DC. Catal. h. Monsp. 1813, 83, u. i. — 195. C. riparia CURT. Fl. Fond. fasc. 4, 1878—80, t. 60, Kit. Bar., SzHW (C. striata Rel. KIT. 3, Sf, de hamarább a C. stricta) nádas m., md. — 196. C. hirta L. 975, SzHW, nedves h. md, a Bd tetején bőven; — var. hirtaeformis PERS. Synops. II, 1807, 547, Sf, T (BORB. FK. 1891 469), Szgl, Gys, Vd nedves h., a Bd tetején. 197. Schoenus nigricans L. 43, a part rétjén KH (KIT. BAR.), Bg. Bt (SIMK.), Fd, Sf; helyenként (Bg) nagyterjedelmű formatio. — A Sch. ferrugineus SzHW, SIGM. 48, HAZSL. Magyarhon edényes növ. 381 (nem L. 43), szinte az előbbi faj, a Balaton mellékén más faj tőzegcsáté nem terem. HAZSLINSZKY i. h. hiba is van ; a balatoni termőhelynél RAUSCHER-í, a fertőinél SIGM.-ot idézi. A balatonmelléki közlés SIGMUND-tól, ellenben a fertői hely RAUSCHER-ÍÓI ered. (NEILR. Nachtr. 13 ) 198. Mariscus Mariscus L 42 sub Schoeno, a part rétjén: Szgl (SIGM.), Kh (Cladium Germanicum, SCHRAD. 1806; SzHW, SIGM.) Kh ! (Kit. Bar.), Bg (SIMK.), Sf. 199. Hcleocharis palustris L. 47. sub Scirpo, SzHW, nedves helyen, md. — 2(H). H. ovata. ROTH. Tent. II. 2, 1793, 562 sub Scirpo, SzHW, Kh, n. v. — 201. H. acicularis L. 48, sub Scirpo, Kh (SzHW.). Scirpus caespitosus L. 48, Kh mocsaraiban (SzHW), de NEILR . (Aufzähl. 42) kételkedik a hazai régibb determinatióban, n. v. 202. Scirpus pauciflorus LIGHTF. FI. Scot. 1777, 1078; apart szárazabb h. Szgl körül (SIGM. 47), Fd kitérő áll. homokos h. Helichrysum arenariummaX (Sc. Baeothryon EHRH. SzHW, SIGM. 47). — 203. X. sctaceus L. 49, SzHW (Isolepis setaceus R. Br. SzHW) Kh, n. v. — 204. V. lacustris L. 48, SzHW, BORB. FK. 1891. 468, 469, a bp a nád kísérője, de nagyon megszakadozva, helyenként az öblökben mint csuhusziget; a dp. ritkább, alacsonyabb. — 205. X. Tabcrnacmontani GM . Fl. Bad. I, 1805, 101. ( BORB. FK. 468, (JBZ. 1892 144) a part sósabb h. és vizében, md, Sf a Sóstó m. is. — 206. X. pungens VAHL , En. 1806, 255 (X. mucronaius SzHW, non L. már azért is, mert a X. pung1 nem idézik) a nedves nádtalan dp., egész közel a vízhez, a part homokján gyakori, a sós talajt jelző fű, de a bp is, Kh, Bd ( SIMK.), KS körül, helyenként seregesen (BORB. FK. 1891, 472, ÖBZ. 1892 144.). — 207. X. triqueter L. Mant. I. 1767, 29, Kh (SzHW), n. v. — 208. X. holoschoenus L. q9, SzHW (lsol. h. SzHW), a dp rétjén és mezején, Kh. —R 209. XÍ. maritimus L. 50, SzHW, BORB. FK. 1891. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. rész, 2. szakasz. 21
