Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A rügyezés és saijadzás töméntelensége. 33 zebb munka, mint az ivartalan szaporodó szerv létrehozatala, de az eredmény, a csírának megóvása a jövő évi fejlődés megindítására, jobban biztosított. A vízben, a hol az évi életműködés kevésbbé van megszakítva, mint a szárazon, a rügyről, gumóról, indáról és ágról való szaporodás, akár a végtelenségig lehetőbb, noha a virágzás végre ennek is határt szabott. A száraz földön a vegetativ fejlődés és gyarapodás nem lehet ilyen szakadatlan és végtelen. Az anyatestről levált nagyobb darab a levegőben is elpusztul, annál kevésbbé van előkészítve és védve a kitelelésre. Ez kényszeríti a légbeli növényt, hogy kitelelő ivadékát (csíra) lehető kicsire szabja s a vegetáló ág helyén vagy sarjat, vagy virágkörnyezte ivarszerveket fejleszszen, a mag héjával és más gondoskodással a tél ellen védje. Erre a czélra kétnemű sejt plazmájának kell egyesülni (fogantatás, termékenyítés). 8. A rügyezés és sarjadzás (gemmatio et proliíicatio) töméntelensége. A vízi és vízparti növénynek ismeretes természete a gyors és töméntelen szaporodása, ezért a víz szinét rövid idő alatt zöld fedővel (békalencse) vagy hínárréteggel 1 boríthatja el, avagy a szikkadó vízfenéket hamar befüvesíti. Minden növény életében, de főleg a vízi fűében nagyon élénken mutatkozik az önfentartás ösztöne és a veszteségek pótlása, mintegy a visszaszerző, visszapótló erő. De a fagyasztó vagy hervasztó körléggel szemben maga a víz se meggyilkolója a benne úszkáló vízi fűdarabnak, sőt alkalmas közege a fű megifjodásának (innovatio) és új életre ébredésének. A víz tovább frisseségben és életben tartja a növényt, mint a levegő. A levágott gally vagy ág a levegőn, külön oltalom nélkül elszárad ; a víz a gyökéreresztést és sarjadzást, a vízi életnek ezt a két főkellékét előmozdítja, s vele még a pusztuló darabból is új életet teremt. A vízi fű nagy része szintúgy virágzik és magvazik, mint a szárazföldi növény, de ennek csak némelyike van kiváló sarjadzással megáldva. A vízi fűnek, sőt romladozó darabjának a rügyezése, sarjadzása s ezen az úton vegetativ tenyészése különösen szapora, nem ritkán egész bámulatos. A vízi fű könnyen keletkező sarjairól hihetetlen gyorsasággal és rendkívüli halmazra szaporodhatik, a víz szinét ellepi, a csatornát betorlaszolja, a vízi közlekedésnek útjába áll stb. A vízi növény, pl. a békalencse, borzhínár gyakran nem is virágzik és gyümölcsözik, sarjairól mégis hamar és szerfölött elszaporodik. Ó-Buda római fürdőjének langyos vizében esztendők óta hasztalan keresek gyümölcsöző Ccratophyllum demersum-ot. Meddőn bőven nő ott, évenként boglyaszámra szokták onnan kihányni a partra, mégis vízi rügyeiről szaporodván — esztendőről-esztendőre megint bőven tele növi a csatorna langyos vizét. Ugyanígy bujálkodik más hínárféle a Rákos (Pest) meg az Eger patakában (Eger mellett) is; kihányott hínárboglyákat a parton itt is gyakran látni. Tapolcza vizeit a bőjtfű ( Nasturtium officinale) sok helyütt oly sűrűen és töméntelenül növi be, hogy a füvéből keletkező párnája, hely szűkében, a vízből domborúan kiduzzad. Virágát ritkán lelni, de a sarja, meg a sarjáról való elágazása töméntelen. Régen eleségfű volt (böjti saláta, fűszer, a görög sisymbrion hete1 A moszatok, békanyál stb. is itt említhetők. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. szakasz. 3
