Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
318 Pázsit félék, Gvaniinaceae. 318 109. Diplachne serotma L. Sp. pl. 1762, 111 sub Festuca; T (Molinia s. HAB. 17), Bf (SIMK.), A, Alsó-Eörs, VB száraz lejtőin. 110. Koeleria eristata L. 63 sub Aira, var.pubicuhnis HACK . ap. BORB. Vasv. növ. 1887, 159, Kh (SzHW) magasabb hegyein ritka. — 111. K. gracilis PERS. Syn. 1805, 97 (K. eristata var. minor NEILR .) a bp. füves lejtőin gyakori, Sf és Szántód közt. 112. Dactylis glomerata L. 71, HAB. 12, SzHW füves h. md; — var. abbreviata BERNH. in Link Hort. Berol. I, 1827, 153, VB hegyein; — var. ciliata PETERM., El. Lips. 1838, 80, füves lejtőn, mezőn elég gyakori md, Kt; — var. pendula DUMORT. Fl. Belg. 1827, 156 (nemorosa KL . et RICHT. FI. Leipz. 1830, 110), VB, T, Bd erdeiben és bokrai közt. T egész taraczkol ( var. geomastix 209. old ; D. Aschersoniana GRAEBN. Notizbl. b. Gart. Berlin, no. 17, II. 274, 1899. De az én taraczkos fiumei növényem a nagyobbvirágú D.gl. eltérése (D. subrepens BORB. ined.), merev, fehérrel szegett leveleivel s kurtább, csonkított levélhártyájával; — var villiflora BORB. ined. Agaboga szétálló, össze nem húzódik, sem nem félhengerded csomós-füzéres. Levele zöld, nem deres, hosszú; ága nem igen rövid, füzérkéje sokvirágú, szürkezöld, egészen, bolyhos, nem sárgán zöldellő, termete magas, nem alacsony, ezért a D. Noeana STEUD. Glumac. I. 297, 1855 (D. villosa TEN . Fl. Nap. 1810, 9, non THUNB. Prodr. 1794, 22) mediterrán fajtól eltérő, a melynek szintén bolyhos kalászkái vannak. Szalmájának csúcsa, a virágzat tengelye, ága, füzérkéjének a nyele, valamint a füzérkéje is egész felszinén bolyhos, füzérkéje a typusénál nagyobb. — A var ciliata füzérkéje csak a gerinczén meg a szélén hosszan sertés,egyebütt kopasz. A D No'éana szalmájának csúcsa kopasz. Kh völgy. (D. glomerata ß. Hispanica SIMK.? 205), Budán. 113. Cynosurus eristatus L. 72, Kh (SzHW) erdei rétjén. 114. Vulpia myuros L. 74 sub Festuca, száraz mezőn, Kékkút (KIT. Bar ), Kh (SzHW), itt a murvás gödrök körűi!, a Bd lejtőin (SIMK.), SzK, VB, sőt Sf nyárfái alatt is, a kikötő m. 115. Festuca duriuscula L. 74, «spicis . . . hispidis, foliis setaceis» = F. hirsuta HOST . Gram. II. 1802, 61; Bf., Gys, Kh; — var. sulcata HACK . Monogr. Fest. 1882, 10 (F. ovina Rel. Kit. 3, non L.) md. A szárán, a Bd, A körül Isosoma (v. ö. 316. old.) gubacs is van; — var. rupicola HEUFF . ÖBZ, 1858, 29 (var. barbulata HACK. 105) VB, Al; — var. pseudovina HACK. 105, md; — var. angustiflora HACK. 102, Gys hegyein, az említett gubacscsal; — var. Vallesiaca SCHL . in GAUD. Agrost. I, 1811, 242 (F. glauca LAM .? Encycl. II, 1786, 459; F. tenuifolia SzHW, non SIBTH .) bp. — 116. F. paliens HOST , Gram. II, 1802, 63 (F. glauca autor., non LAM . descr.!, foliis setaceis, iere filiformibus) SzK, Kh, Gys mészszikláinak hasadékában és morzsalékán, elég bőven; — var. subpuberula BORB. ined. tokiásza a csúcsán meg a szélén szőrös, Gys sziklái körűi; —- var. cinerea VILL. FI. Delph. 1785, 8, DAUPH . II, 1787, 98! u. i. ritka (Zugligetben is); — var. stenoglauca BORB. ined. (F. intermedia R. et SCHULT . Syst. II, 1817, 15 pro parte; F. ovina duriuscula var. genuina HACK. 90, non L.; F. pallens SzHW), Gys sziklái körűi; -— var. F. vaginata W. et KIT . in WILLD . Enum. 1809, 116 (F. amethystina HOST , SzHW, non L.), SF homokgátján bőv, szárán az említett gubacscsal, var. proliflora BORB. ined. has virágzattal (var. vivipara BORB. Homokp. 1886, 33, 70, non SM.) U. i., gyakori; — var. plusiostachya BORB. ined. (var. maior BORB. ÖBZ 1879. 61, non NEILR. nec HAGENB.) U. i.; — var. subaristata BORB. ined. (var. mucronata HACK. 97, non FORSK.) rövidszálkás virággal, u. i. E miatt nem választom a F. vaginátd-t fajilag külön; — var. Pannonica WULF , in HOST , Gram. IV, 1809, 36 (var. scabens G. BECK Fl. N.-Ö. 102), Kh (SzHW). — 117. F. heterophylla LAM. FI. Franc. 1778, 600; a Bd tisztásán, Al hegyén. — 118. F. rubra L. 74, a Bd (SIMK.), Kh hegyein (SzHW). — 119. F. elatior L. 75 (F. pratensis HUDS,, SZHW, HAB. 12) md. — 120. F. arurutinacea SCHREB. Spic. FI. Lips. 1771, 57; Gys, Kh völgyeiben. — 121. F. gigantea L. 77 sub Bromo, SzK, Gys, Kh, Récse erdeiben. 122. Bromus ramosus HUDS. Fl. Angi. 1762, 40, Kh belsőbb erdeiben ritka. — 123. B. erectus HUDS. i. h. 39, Kh (B. agrestis ALL., SZHW), Bf, VB füves sziklás h. var. Borbásü HACK . Földmiv. Érdek. 1882, 98, ÖBZ 1882, 135, Kh, VB hegyein;— var. Pannonicus KUMM. et SENDTN. Flora 1849, II. 757, Gys völgyeiben és hegyein. —
