Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
316 Pázsit félék, Gvaniinaceae. 316 57. Nazia racemosa L. 1049 sub Cenchro (Lappago r. SCHREB., SZHW), Bf (Tragus r. SIMK.), T (Port.), H homokos h. ( PIERS ap. BORB. ÖBZ. 1893, 68) Dörgicse és Akaii közt, Sf, Fd. 58. Stipa capillata F. Sp.pl. 1762, 116, Kit. Bar., SzHW, a bp bántatlan füves lejtőin seregesen (var. orthopogon ASCHERS , et GRAEBN. II. 1898, 110, sőt Bg és Szántód körül is. A szárazabb és soványabb helyen a var. ulopogon ASCH , et GRAEBN. i. h. — 59. A. pennata L. 78, mint a Közép-Európában legelterjedtebb typus (= Spartiun Austriacum CLUS .! Pann. 1583, 720; A. Joannis CELAK. ÖBZ, 1884, 318) Kh (SzHW), Gys, T (Kit. Bar.), Bf, A hegyein Itt, valamit a Rákoson a virágzatát az Isosoma Scheppigi SCHLECHT , gubacs is elalaktalanítja, emitt s a temesvm.-i homokon ilyen gubacs a szárán is van; — var. Austriaca BECK , Fl. Nied.-Ö. 1890, 50; VB, a malomvölgyi hegyeken; — var. microtricha BORB. ined. idei, sőt a tavali hüvelye is aprószőrű, levele összehajtva csaknem szittyónemű, kopasz. Gys hegyein s a budai Lipótmezőn. A budai var. eriosoma BORB. Dörfl. JahresCatalog. 1900, 127 (270. old.) hüvelye és levele is sürűszőrű, tokiászán a szőrsor nem ér a csúcsig, mint a St. pulcherrima var. hirsuta-én VELEN . Böhm. Gesell. 1885, 18 (St. villifolia SIMK . Pótf. 1895, 46). — 60. St. longifolia BORB . Magy Nov. lap. 1886, 117 (St. tirsa autor. Hung., non STEV .) A, VB hegyein. Az orosz St. tirsa STEV . Bull. soc. Mose. 1857, 367, «ligula obsoleta» és «palea inferiore circumcirca, superne linea unica pilosa» vagyis a csúcsáig szőrsoros toklászszal, más faj. 61. Agrostis alba L. 63, SzHW (A. stolonifera HAB. 12, BORB. FK. 468) nedves, sőt hegyi réten gyakori, nagy pázsitot alkot, pl. a vanyarci völgyben, H, Vd, nyáron a pelyvájától nagy terület piroslik (A. alba var. rujfa Rel. Kit. 109, Lepsény); — var. gigantea GAUD . Agr. 1811, 81, T partján; — var. dearistata BORB. ined., szálkátlan eltérés (P. silvatica HOST , Gram. IV, 1809, non HUDS. 1762), Kh (SzHW), Vd. — 62. A. vulgaris WITH . Arrang. 1796, 132, SzHW; Rf, Gys, Vd száraz h., a Bd erdőtlen tetejét egészen benövi! — Itt a Tilletia decipiens Körn, a termőjében élősködik, különtermetű lesz (- A. pumila L. Mant. I. 1767, 31, SIMK. 207). —63. A. canina L 62 Kh, Rf. hegyein! Vd. — 64. A. spica venti L. 61, Kh (SzHW), F, Bd mezein! — 65. A. interrupta L. Syst. X, 1759, 872 Kh! (SzHW), Bf (SIGM. 47). 66. Calamagrostis epigeios L. 81 sub Arundine, SzHW, md. — 67. C. pseudophragmites HALL fii. in RÖM. Arch. I. 2, 10, 1796 sub Arundine, Kh (SzHW), Sf. partján!! — 68. C. varia SCIIRAD. Fl. Germ. 1806, 216 sub Arundine, Kh magasabb hegyein!! — 69. C. arundinacca L. 61 sub Agrostide (C. silvatica DC, SzHW), u. i. 70. Arundo Phragmites L. 81, SzHW, 1. a 126. old. A levelén Puccinia arundinacea HEDW. rozsda gyakori, — a szárán meg a levélhüvelyén Ustilago typhoides BERK , et BR . nádkorommal. Ks a szárában Lipara similis SCHIN. (SZÉPL!) bogárlárva élősködik, ily helyen a cikk megkurtul és sürűlevelű; — var. flavescens CUSTOR in GAUD . Fl. Helv. 14. 1830, 341 (Arundo aggerum KIT. Add. 3, 1863) szőllőkben a bp. 71. Capriola dactylon L 58, sub Panico (Cynodon d. PERS. HAB. 12, 14) száraz h. md., taraczkjával hasznos homokkötő, helyenként sűrű gyep. 72. IVeingaertneria canescens L. 65 sub Aira. Kh sziklás h. ritka (SzHW), n. v. 73. Aira (Aera) caespitosa L. 64, SzHW, a vidék imolája, nedves réten md, Kh zsombékol, Vd. — var. paliida KL . et RICHT. FI. Leipz. 1830, 84, H, Kh, Szgl. 74. A. flexuosa L 65, VB, Rf száraz hegyi tisztásain. —- 75. A. caryophyllea L. 66, száraz hegyi tisztáson: Kékkút (Kit. Bar.), Bd (Avena c. SIMK). — 76. A. capillaris HOST . Gram. IV, 1809, 20; AI száraz erdeiben (GRÓSZ!). 77. Ventenata dubia LEERS FL. Herborn. 1775, 41, sub Avena; BF 6 Prise tum ienue SIGM.), Kh dombos száraz vidékén (SzHW), a Bd (Avena tenuis MOENCH, SIMK.). 78. Trisetum flavescens L. 80 sub Avena, Kh (SzHW), Vászoly, VB erdeiben, Balatonfő-Kajár síki rétjén. 79. Avena pubescens HUDS. Fl. Angi. 1762, 42, Kh, Gys, Bg, Sf rétjén; — var. glabrescens RCHB. FI. Sax. 1842, 16, u. i., de ritkább. — A. planiculmis SCHRAD. Fl. Germ. 1806, 381, SzHW nyomán Kh; n. v. — 80. A. sativa L., 79, SzHW, vetik, elvadul; -— var. orientális SCHREB. Spic. PT Lips. 1771, 52, vetik, Bf, A, Rf, Ks, elvadul. — 81. A. fatua L. 80; Rf és Gys mezein.
