Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
314 Ruczaörömfélék. Fenyőfélék. Cziprusfélék. ribb természetes tőalak (var. fissidens DÖLL, FI. Bad. I. 1857, 24), Gys erdeiben; var. multidentatum DÖLL, Rhein, Fl. 1843, 12, Gys meg a Csapi-hegyen. 27. Cystopteris filix Jragilis L. 1091 sub Polypodio, a bp árnyékos, sziklás h, hegyi kútban: Bd (SIMK.), Vanyarcz, Gys, Vállus, Al körül, sőt Bg kőfalán is; — var. anthriscifolia HOFFM . Deutschi. Fl. II. 1795, 9 sub Polypodio et pro sp. a Bd, kivált a Kőkapuban, Al körül; — var. stenoloba A. BR. in MILDE : Filic. Europ. 1867, 149. Gys völgyeiben. 3. család. Ruczaörömfélék, Sahnniaceae Hydropteridum. 28. Salvinia natans L. 1099 sub Marsi lea, a Zala állóvizeiben Keszthelyen (WIERZB. mspt. 20). Virágzó növények, Phanerogamae. III. osztály. NYITVAMAGZÓK, GYMNOSPERMAE. Fenyő félék, Abietineae. Pinns silvestris L. 1000, SzHW répafenyő, burfa, többnyire ültetett: Bg, Lelle, Szemes, II, Karmacs, kivált a Gyöngyös völgyében. — P. nigra ARNOLD : Reise n. Mariazell, 1785, 8 (non Ait 1789) az előbbivel gyakran ültetik. — P. pumilio SzHW, non HAENKE, Beobacht. 68, 1791, havasi törpe fenyő nem nő a vidéken. V. ö. 123. old. Abies abies L. 1002 sub Pinu (A. excels a POIR.) H és Kh körül ültetve (Pinus abies SzHW) ritka. Valaha a vidéken bizonyára volt fenyves, de az a hegyek alacsonyodásával végkép kipusztult. 4. család. Cziprusfélék, Cupressineae. 29. Juniperus communis L. 1040, SzHW, HAB. 11, SIMK. 200, a bp száraz hegyein md, H, innen fel a Gyöngyös völgyén. A szőllőtermelés övében kipusztították. Bg és Ed homokján. — HABERLANDT a borókát vagy gúzsfenyőt a földszinhez közel szétterjedő gyökere kedvéért a száraz erdőtlen lejtők beültetésére czélszerűnek tartja, mely azután más erdősítő növénynek a kellő oltalmat nyújtaná. Thuja orientális L. 1002 és Th. occidentalis L. 1002, kertbe ültetik. Zárvamagzók, Angiospermae. IV. osztály. EGYSZIKŰEK, MONOCOTYLEDONES. FRITSCH K. az ÖBZ 1900, 144—45. o. az egyszíkűeknek régebbi systematikai helyzetét megingatni törekszik, s a kétszikűek után kívánja helyezni. Mi a NEILREICH Aufzahlung-jától nem térhetünk el (312 o.). F. röviden azt közli, hogy a kétszikűek nem magasabb szervezetűek, mint az egyszikűek. Nehéz itt a tökéletességnek vagy magasabb szervezetnek kellő mértékét megtalálni, de azért nekem az a meggyőződésem, hogy a kétszikűek nagyobb tagosultságuk és számuk, szervezetjöknek tetemesebb változatossága, kivált pedig a virágnak kétféle takarója (kehely, szirom) nyomán fölötte vannak az egyszíkűeknek. Továbbá az egyszikűek a pálmák révén a Cycadeák-kai (pálmatobzosak) és páfrányfákkal szintén közel rokonságban vannak. Ezt itt azért jelentem ki, mert arra az általánosan elterjedt felfogásra, hogy az egyszikűek a kétszíkűeknél ősiebbek, munkámban több helyen támaszkodtam (123, 178. o.). Ettől F. későbbi közlése után sincs okom elpártolni.
