Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A parlag és legelő. 279 rombolódás (185. old.). A bortermő öv növényzetének fogyatékossága természetesen csak a nevezett helyekkel szemben felötlő, különben a szőllőtermelés határán túl tapasztalható tanulságos flóráját e vidéknek már a 258. old. ismertettük. A bortermelés határán termő növények közül feltűnő kevés a Balatonnál az Inula, a Digitalis. Szederje és rózsája éppen nem oly változatos-tagolt, mint hazánkban sok más helyen, pl Selmeczbánya, Zágráb, Kőszeg, Pozsony, Nemes-Podrágy stb. körül. A szőllőtermelés, ha nem is terjesztője, de különösen kedvez a vad füvek közül a gyöjténynek (Convolvulus arvensis, Polygonum dumetorum, P. convolvulus), a szép asszony szöllőjének i (Solarium nigrum, S. alatum, S. villosum), mint gyakori és seregesen előtűnő gaznak, a Portulaca sativa-nak, mely hihetőleg régi kultúra maradéka. Gyakori gyom a Chenopodium, kivált a Ch. album és Ch. opulifolium, a Ballota nigra, B. submitis, a farkasalma, több Fumaria, Erysimum canescens, Geranium pusillum, G. rotundifolium. Erodium ciconium, Bupleurum rotundifolium, Epilobium Lamyi, E lanceolatum, Soria Syriaca, Crepis rhoeadifolia, Atriplcx oblongifolium, Diplotaxis tenuifolia, Amarantus Blitum, Mercurialis annua, több ritkább pázsitfű: muhar (Setaria), Digitaria, Tragus, Sclerochloa dura, Poa annua, Aegilops cylindrica, Eragrostis multiflora, E. eragrostis, E. pilosa, szőllömezsgyén, kerítés mellett az Inula, az Althaea cannabina, a Bupleurum iunceum, B. badium, B. affine, B. falcatum és B. rotundifolium, a Lappula heteracantha, a Dictamnus, a torzlófü (Artemisia scoparia), A. Pontica, Physalis alkekengi, Tordylium maximum, Almádi fölött sok Potentilla, az Achillea pseudotanacetifolia és A. distans, a kerítésen pedig az iszalag, a kabakbogyó, meg az európai aranka A parlag (parrag) és legelő. A bakonyi parton a baromtenyésztés inkább csak a házi szükségletig terjed, tágas legelője nincs. Nagyobb parlagmező a Phylloxera nyomán keletkezett vagy sovány legelő csak ott van, a honnan a termőföld nagy részét a szél a Balatonba söpörte (151. old.): Tihany csúcsain, a Badacsony keleti lejtőjén, a vanyarczi völgyben Büdöskút felé, Akaii és Zánka között a Murvamező, a balatonfüredi Nagymező. Az ilyen térség rendesen kopár, lelegelt, csak olyan fű lézeng rajta, mely a nagyobb jószágnak nem kell, de a birkának annál kedvesebb. Ilyen az Euphorbia Pannonica, E. Gerardiana, Cynoglossum officinale, fehér üröm, seprőüröm, Filago arvensis, földi bodza, Stachys Germanica, ökörfarkkóró, Andropogon Ischaemum, Pollinia, Hypericum perforatum, Nonnea pulla, Salvia nemorosa, Xanthium strumarium, papsajt, Erigeron Canadensis, Diplotaxis tenuifolia, Thlaspi campestre, Lepidium Draba, L. ruderale, pásztortáska, ragadványfü, cziczkafark, katangkóró, beléndfü, Hypochaeris radicata, pápalátófű, Anchusa officinalis, Echium vulgare, Lappula lappula, vagy a melyhez a tövisei miatt hozzá nyúlni nem akar, mint a szerbtövis, több bogács, szamárlapú, bojtorján, hélyakút, a vad sáfrány (Ketrophyllum lanatum), Salsola Kali, Centaurea solstitialis, pemetefű, Cirsium lanceolatum, C. arvense var. perhorridum, C. patyonyehinum. Ononis spinosa, Eryngium campestre, csalán, maszlag. A parlagmezőt és legelőt vad rózsa, galagonya, kökény, varjútövis, boróka, mogyoróbokor, szilfa, fodorjuhar, vörös gyűrű, bangitafa, nyírfa és más sovány bokor is benövi, de nyáron szomorú külseje van, mert a legelő jószág lerágja és elnyomorítja, úgy hogy porladékukkal a föld javításához se járulhatnak hozzá. Kenese égeményes parlaghegyén nö az Artemisia campestris az Orobanche arenariá-val, Camelina silvestris. Kochia prostrata, Bupleurum falcatum, B. rotundifolium, Polycnemum arvense, Passerina annua, Triticum intermedium, T. repens, Koeleria gracilis, Andropogon ischaemum, Linosyris linosyris, Stipa capillatá-nak az oroszlánysörényéhez hasonló sárgálló mezeje, Micropus erectus, Lepidium ruderale, Sideritis montana, Salsola Kali, Bromus tectorum, Br. inermis, Plantago lanceolata és var. sphaerostachya, Euphorbia virgata, E. Gerardiana, a spárga, Lappula lappula, mind megannyi fel nem tünő virágú, köztük a Polycnemum Heuflelii, Bupleurum affine, Thesium ramosum, Triticum eristatum, Bromus squarrosus, valamint az Iris pumila és var. scapifera, Aster tinctorius, Brassica elongata, Polygala maior, Cytisus Austriacus, Althaea biennis, Orlaya keleti jelenség.
