Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
276 A liget. Munkált és elhagyott hely növénye. A liget. A fürdőhely föllendülése mindenütt ligetet rögtönöz s benne mindenféle, másföldségi (exotikus) fa is összekerül. Legszebb a füredi park, készül és csinosodik a keszthelyi, almádii, földvári és siófoki. A partmelléken sok szép urasági kert van. De a hegyvidékhez szokott szemet nem egészen kellemetesen érinti a nyárfaliget, a mely a hajóról kiszálláskor Füredfürdő partján fogadja. A liget fája, valamint a gyakrabban ültetett fa a koronafa, csipkefa vagy akáczfa (Pseudoacacia Tourn.), a hársfa, különösen a fehér vagy ezüstöslevelű faj (Tilia tomentosa) több eltérésével és fajvegyülékével, a Görögországból eredő vad gesztenyefa, juharfa, nyírfa, tölgyfa, fűzfa, a szomorú fűzfa meg a fajvegyüléke, a Salix blanda (S. Babylonica X fragilis), a csórmány v. gyöngyvirágfa (Prunus padus), az északamerikai eczetfa, kőrisjuhar (Negundo Nutt.), meg a Juglans nigra nevű diófa, az aranyzápor, szilfa, a tornyos és fekete nyárfa (Populus pyramidalis, P. nigra), a keletázsiai selymező eperfa (Morus alba), a nyugatázsiai savanyú eperfa v. néhol szederfa (M. nigra), melynek levele gyakran a szélesebblevelű hársfáéhoz hasonlít, úgy hogy egy hazából valónak kell tekinteni, a berkenyefa, barkóczafa, Füred parkjában Pinus silvestris, P. nigra, az Abies excelsa, ritkábban Abies pectinata, a papireperfa, sőt a fehér nyárfa is a vidékről. A hazánkban, különösen az Alföldön gyakori ágáczával szemben a Balatonmellékén, kivált a déli parton sokaságára nézve a keletázsiai bálványfa vetélkedik. Befuttatásra az Parthenocissus (Ampelopsis) quinquefolia (boncsszőllő) gyakori. Ültetett cserje a Lonicera caprifolia, a L. Tatarica, a gyöngybogyó (Symphoricarpus), Ptelea trifoliata, a puszpáng (kuruspán), Ribes aurcum, a thúja (itt czédrus), Philadelphus coronarius, a vörös gyűrűfa, a szelenczefa, orgonafa vagy török borza, a borostyán és más bokor a vidék flórájából, Füreden a Juniperus Sabina. Kerítésben a semfüsemfa (Lycium) gyakori. A liget talaja száraz, még kevesebb fű lézeng benne, mint az erdőben. A siófoki Sóstó mellett levő ákáczos sima szilfával, bodzafával, kisebblevelű hársfával kecskerágóval, eperfával stb. keveredik, s benne a Carex nemorosa, Lactuca sagittata, L. scariola, Cirsium lanceolatum, stb. nő. XLVI. FEJEZET. MUNKÁLT ÉS ELHAGYOTT HELY NÖVÉNYE. Az «ubi bene, ibi patria» a növényre meg az állatra (egér, veréb stb.) is érvényes. A fű is, az állat is szivesen marad és tanyázik ott, a hol a tápláléka előtte van, vagy hozzájutni egészen könnyű. A gazdaságbeli terméknek alkalmasan, porhanyóra előkészített földben, a belé vetett vagy ültetett növényen kívül, egész sereg más fű is, mint gyom, szereti élvezni a gondos gazda fáradozását s majdnem minden termékének más-más kisérő gyomja van. A jól megmunkált föld sok vad növénynek megfelelő. Egész sereg füve van hazánknak meg a Balatonmellékének, melyet másutt, mint a művelt friss földön, ház körül, szemetes helyen stb. nem lelni. A becsempésződő vagy bevándorló fű a meghonosodását itt kezdi. E jobb helyen telepszik meg, itt bujálkodik vagy , tévelyeg (Conringia orientális, Galium trie or ne). Magvát gyakran véletlenül a madár , ejti el, s eleinte csak egy-két szál van belőle, mint pl. a Lycopsis arvensis-bö\ (Poprád, Gánócz). Ha kivesszük, ott tovább nem gyarapodik; ha ott hagyjuk, a száma lassanként gyarapodhatik s végre elegendő lesz belőle.
