Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
28 A vizi fű szőrössége. 6. A vízi fű szőrössége. Minthogy a vízi füvet leginkább kifejlődött korában, virágzásakor szemléljük, s ekkor már többnyire kopasznak tűnik fel előttünk; ezért szoktuk meg, hogy a vízi fü szőrtelen; ezért írhatta KEENER , 1 hogy a havasi flóra nyolczvan százaléka, hasonlóan mint más flórák mocsári füve, teljesen szőrtelen. Ez azonban hazánkban, valamint a Balaton mellékén korántse e szerint a kis százalék szerint van, vízi szőrös növényeink száma a Balatonnál is jóval tetemesebb. Nem számítva, hogy kivált a Nymphaea-alakzat levelének felszínét a megázás ellen viaszos, lakkos vagy más bevonat védi, mást meg bekérgezés (surlófű kovasavval, Chara mészszel), deresség (glaucedo, Blackstonia, Iris), viaszréteg (Primula farinosaflagy tűkéreg oltalmaz; sok vízi növényünknek testét, vagy legalább a levele visszáját jól kifejlődött szőrruha vonja be. Ilyen a Marsilea quadrifolia (mételyfű), mely fejlődése elején csaknem szürkeszöszös, azután csaknem lekopaszodik, de itt-ott a szőr nyoma, kivált a levélkéktövén, fenmarad. Más európai Marsilea szőrzete állandóbb (29. ábra). A Nuphar sericeum fiatalját lesimuló ezüstszőrzet borítja, de a fejlődés folytán többé-kevésbbé lekopaszodik.' 2 A Nymphaea neglecta 3 levelének a visszája, levelének és virágjának a nyele szőrös, végre lekopaszodik. Kelet-Indiának van N. pubescens-e, «foliis . . . subtus fúlva lanugine tecta», a N. Lotus L. pedig Kelet-Indiában, a Nílusban, valamint Nagy-Várad és Buda hővizében majd teljesen meztelen (N,. thermalis DC.), majd aprószőrű. A súlyom levele is hol szőrös, hol nem, vagy egy vízben is majd szőrös majd meztelen. Pl. 1882. augusztus havában Alsó-Berki és Körmend közt, csak néhány méter átmérőnyi kerek réti tóban, a hol a természetes alakító hatás kétféle alig lehet, mégis az egyik súlyomnak vegetáló szerve: szára, a levél nyele meg a visszája jó hosszúszőrű, bolyhos; a másiké tökéletesen kopasz. Keszthely mellett, a Hévvíz melegítette és a Kis-Balatonból kifolyó Zala vizében, Simontornyán, valamint Szolnokon a Zagyvában egymással vegyest a súlyomnak szintén ez a két alakja nő. A szőrösségen és kopaszságon kívül köztük más eltérés nincs. A súlyom tehát más morfologiai különbség nélkül, ugyanabban a vízben teljes kopaszon meg bolyhosán is megélhet' 1 (23. ábra). A Viola pubinervis REHM . et WOLOSZCZ. FI. Polon. exsic. Nr. 18, 1893. (V. palustris Autor. Hungar.), mint keleti eltérés az igazi V. palustris L.-től levélerezetének pelyhességével keletkezett. A kopasz Potamogeton pusillus szőrös alakja a P. Grisebachii HEUFF. lenne, de ez valóban moszatpiszkolta P. pusillus. A Ranunculus aquatilis-t 5 rendesen kopasznak mondják, 3 a mienk levelének 1 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben, bevezető kötet 236. old. 2 Botan. Centralbl. 1881. VI. köt. 421—22. old. 3 HAUSLEUTNER : Botan. Zeitung, 1850. 905. old. 4 A kopaszlevelű sulyomot újabban Tisza-Roff (PERLAKY G.) szép lilapiros levelekkel, Püspöki (Vasvárm., MÁRTON J.) és Csongrád (a Tiszában gy. HOLLÓS L.) vidékéről kaptam. 5 L. Sp. pl. 1753, 556; — R. heterophyllus WEBER , Prim. ti. Hols .780, 42; —- R. peltatus SCHRANK , Bayer, Fl. II. 1789, 103. 6 Stengel . . . kahl oder grösstentheils kahl, wie die ganze Pflanzen. Neilr. Fl v. Niederösterreich, 658 old.
