Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

266 A termőhely. XL1V FEJEZET. A TERMŐHELY. A termőhelyről ezek után, melynek természete szerint (erdő, mocsár stb.), más-más a növényzet, kivált a partmelléki növényszövetkezetek ismertetése után nem sok a mondani való. Ez a Balaton körűi kevésféle (153. old.), a növényéletnek nem a legkedvezőbb és nem változatos. Hegye alacsony, száraz erdeje kisszerű, a Balaton vízrendszere csak sikér kis séd, vagy újabb csatorna. Változatos völgyképződése, ártere nincs. Fz is bizonysága, liogy a Balaton összegyűlt víz a lesüppedt teknőben. A vidéknek nincs tetemes viszonylagos magassága föl a levegőben, a hol látszólag ugyanolyan állapotban is, pl. a pataknál vagy a sziklán, egészen más a növény, mint az alvidéknek megfelelő helyén. Nagy vágása nincs; ha nagyobb erdőbe messzire megyünk, a Balatontól is eltávolodunk. Az erdő lineája, mint verőfényes hely, pl. a Badacsonyon, elég érdekes (275. old.). Legkiválóbb a bakonyi part erdőtlen lejtője, itt nyilatkozik a magyarföldi vegetatió jelleme leg- "jobban s pedig majd a sziklán (258. old.), majd a bántatlan füves helyeken (184. old.). A természetes termőhelynek, rétnek, sziklának, erdőnek, vízpartnak vagy víztükörnek megvan a maga növényzeti jelleme, megegyezőbb vegetatiója, melyet a talaj meg a hely természeti állapota szokott megszabni. Ezért az ilyen helynek állandó lakosa van, melynek szervezete ott a természeti viszonyokkal, a megélhetést tekintve, meglehetősen harmóniái s egymással is bizonyos szövetségben él. A növényzetnek ilyen szövetsége másszervezetű, ide nem való növényt maga közül kizár, legfeljebb pl. a rét iszapos helyén, a hegy kiégett vagy felkapált helyén fészkelődik meg az idegen. A munkált helyen a növényeknek ez a szoros kapcsolata megszakad. Itt nem a régi polgár uralkodik, hanem az inyeskedő jövevény, akár a közelebb, akár a messzebb vidékről. A lakás, kunyhó, itató körűi, az út mentén, mint jól trágyázódott kövér földben, a helyi viszony sokféleképen megváltozik, a termőhely javul, a növény megélhetésének kedvezőbb lesz, s a sok felől összekerült gizgaz jól táplálkozva bujább lesz, szokatlan nagyra növekedik, az ember keze alatt pedig a termés nemesedik. Az ilyen helyen a növényzet nem egynemű, nincs földrajzi karaktere, hanem nagyon vegyes füvek keveredése, köztök sok a szúrós és bojtorjános vagy a melyiknek a magva könnyen hurezolódik. Az ilyen hely minden, még a legtávolabbról való gazt is befogadja, pl. a délamerikai szerbtövist. Számos növénynek továbbá a szervezete, a keletkezését tekintve, a termőhelyével azért nincs teljes harmóniában, mert eredetileg nem ott keletkezett, hanem oda költözött és a hely természetéhez hozzá szokott, a nélkül, hogy szervezetét jelentékenyen az új helyhez formálta volna. Ezért ismeretlen a gabona és számos gyümölcsfa hazája, mert az ősi keletkező helye régen átalakúlt, az ember pedig annyira nemesítette, s a megfelelő helyet neki távol vidéken is megteremtette, úgy hogy most bajos vagy nem lehet megtalálni azt a helyet, a melylyel az átalakított gyümölcsfának szervezete, mint ősi földjével és hazájáéval,

1 természetszerűleg csak félig-meddig is összevágna. 1 V. ö. Pótfüzetek, 1889. 92. old