Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A bazalt Bórája. vidék mészszikláján nem terem, de Tapolcza és Bozsok (Vasvárm.) nedves rétjén a nedvességkedvelő testvére (species hygrophila) nő, jellemzően a haza nyugati részére. Bizonyosan van köztök, a származást tekintve, genetikai összefüggés. A bazalt flórája. A kemény sziklának, a míg nem hasad, nem mállik és porlik, alig van növénye. A bazalt is kitörése után soká-soká meztelenül állott a levegőben, mint a hogy eredeti pusztaságát ma is csak kevés növény födözi el. A bazaltnak, a hol hasadatlan, nincs semmi füve. Mint szikla kemény, ellenálló, belé a növény gyökeret nem verhet. Csak a hol a repedéseiben vagy kődarabjai közt, vegyes, kivált a meszes föld össz gyűllött, a növényélet ott sarjadzhatik. Ha így a bazalton nagyobb növény (borostyán, török meggy) is meg telepedhetett, belőle jó darabot eltakar. A borostyán a Badacsony bazaltját egész festőivé alakítja. A bazalt növényzete csalékony; eredeti saját növénye nincs. A mi rajta nő, kivált a jellemző növényzete, leginkább a szomszéd meszes és agyagos vidékről került rajta össze, a melyből a fiatalabb Badacsony kimagasodik, valamint a munkált vidékről, az a faj, a mely hazá-nkban másutt egyenesen a mészszikla vezérnövénye. Körülötte a növényzetnek a bazalttól eredő jelleme nincs. Meglepő, hogy lehet különböző-korú és más-szerkezetű két sziklának megegyező vezérnövényzete. A bazalt növényei ismertetésekor leginkább a Badacsonyra gondolunk, de itt csak a jellemzőbb és lehetőleg a bazalton élő növényeit említjük meg. A Badacsony bazalt szikláján legjellemzőbb fű: az Alyssum Arduini, a Ságh meg a Nagy-Somló, valamint a salgótarjáni Pécskő bazaltján is jellemző, de az országnak nagyobb részén a mészsziklát kedveli, rajta gyakori (225. old.). A Ceterach Szigliget várán, másutt az országban mészszikla hasadékában gyakori. Asplenium septentrionale, A. trichomanes, A. ruta muraria, Cystopteris fragilis, Aspidium filix mas, Polypodium vulgare, a Badacsony bazaltján, másutt, már a Balatonnál is mészen. Physocaulus nodosus, Budán s Krassó-Szörényben mészen. Smyrnium Kitaibelii, az ország délkeleti részében, valamint a S. perfoliatum Horvátországban mészen. Siler trilobum, Budán mészen. Erysimum canescens a Badacsony szőlleibcn, másutt mészen vagy homokpusztán. Solidago virga aurea, » szikláján, » » » » Fumaria prehensilis, » szőlleiben, » » Geranium divaricatum, Linosyris linosyris, Inula ensifolia, másutt gyakrabban mészen. Potentilla rupestris a Badacsonyon, Keszthelyen már mészen. Allium flavum, A. montanum, A. sphaerocephalum, Glcchoma hirsuta, Budán mészen. Vicia dumetorum, V. pisiformis, V. glabrescens, V. cassubica, magasabb kaszanyüg-faj, kivált a Badacsony tetején, másutt mészen. Hcpatica hepatica, a Herkulesfürdőnél mészen. Galium Austriacum és var. Balatonense, Buda környékén (Csiki hegy, Sz.-Iván) mészsziklán. Lactuca viminea, L. quercina, L. sagittata, Budán mészen. Hieracium Wicsbaurianum, Alsó-Ausztriában, Arácson és Sz.-Király körül mészen. » pseudosabinum, Verbascum lychnitis, Stachys recta, Budán mészen. Calamintha intermedia, már Almádinál mészen. Anthyllis leiotricha, Jasione montana, Sedum album, S. maximum, S. Boloniense, másutt mészen. A bazalt fás növényei: a Rosa silvestris, a Coronilla Emerus, a török meggy a Badacsonyon, másutt gyakrabban mészen, a Cotoneastcr coton., Viburnum lantanum a Badacsonyon, Füreden és másutt mészen, a borostyán, muzsdalytölgy, a Badacsonyon, másutt inkább mészen. Rubus Kisfaludyanus, Fiume körül mészen rokon faj helyettesíti. Salix caprea, S. Reichardtii, a Badacsony tetején, másutt inkább mészen.
