Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
246 Terjeszkedő vagy visszavonuló fé l b en van-e a magyarföldi flóra. ? A keleti polgárok a Balaton mellékén a déliek közé szemlátomást közéjök tolakodtak és keveredtek s pedig nem kis rész a történeti eseményekkel és kultúrával ide került beköltözés, nem visszavonulás délkelet télé; visszavonulóban ma inkább a déliek lennének. E liliomvirágúak, a forróságot kerülve, úgy is leginkább tavaszkor és ó'szkor (kikirics, Sternbergia, Veratrum) virítnak, mintha forró nyárunk e két évszak közé illesztődött, s a déli fajok egyenletes fejlődését tavaszira és őszire szakította volna. Véleményünk hazánkra s a Balatonmellékre nézve szilárdabban áll, mint a KERNEK-Ó. Sőt az ő növénye némelyikére a madár vagy a legelő jószág útján való oda hurczolást (Dracocephalum Austria cum, Oxytropis pilosa, árvalányhaj) vagy az ültetést (komlóbükk, CoryLus tubulosa) sem nehéz rábizonyítani, némelyike nem is keleti (Plantago cynops, Telephium). A Fátrába a Lappula deflexá-1, a Khocsra a Rocheliellá-1 kétségtelenül a gyapjú szállította. így kerülhetett KERNER-nek néhány aquilonaris füve is a keleti havasok lejtőire. De ha elképzeljük, hogy valaha az Ősbakony nagy magaslata alatt nagymélységű tengervíz volt, a hegység lassanként befüvesedett, de a magasabb régióban aligha messzeföldi pusztasági füvekkel. A hegykopással és lealacsonyodással inkább a hegyi növények ereszkedtek lentebbre. Később az Alföldön meg a dombos vidéken a klíma jobban szárazabbodván, a keleti pusztaság füvei csak ezután érkeztek ide. így keletkezett a Balatonmelléknek tetemesen különböző három természetes flórából : a havasiból, déliből és keletiből a mai tarka keveredése. Legtöbb régi honos benne a déli, azután a keleti; a havasi és norikumi kevesebb, de felismerhető. A hegyi származék egészen az alvidéki életmódhoz szokott, akár pusztaságinak gondolhatnék, de a termete és szervezkedése könnyén elárulja, hogy havasieredetű (lásd a XL. fejezetet). Ezeket a keleti ereklyéket újabbkeltű beköltözésnek, madár stb. hozta és plántálta polgároknak tekinteni nem lehet, mert ugyanolyan állandó szövetkezetjök van, mint Budapest körül, míg hazánkban a törökidőbeli jövevények is állandó hely, kapcsolat és szövetkezés nélkül kóborolnak. A keleti flóra a Balaton mellékén ezek szerint inkább terjeszkedőben, mint oszlófélben lenne, sőt délnyugat felé ugy látszik még nem nagy hódítást tehetett, mert ott a jellemző déli liliomfélékkel vegyest virít. Ebben a keleti és déli vegyülékben legkirívóbb Keszthely völgyeiben az apró cserjék közt a Genista Germanica, maga is apró cserje, melyet északibb növénynek szoktunk tartani, de Európában dél felé is meglehetősen elterjedt (v. ö. 177. old.). Keleti fa a Balaton mellékén: A cserfa meg a pelyhes tölgynek Ouercus Badensis, Qu. pendulina, Qu. erispata, Qu. tridaetyla (Vukovár, Szerbia) eltérése A Salix Reichardtii nevű fűzfa, a A. caprea var. orbiculata, % a Cornus mas, somfa, a feketegyűrű (Acer Tataricum), a Tilia tomentosa, T. virescens, T. Jurányiana, a Sorbus perincisa nevű berkenye (49—50. ábra), a bibircsós kecskerágó, a hólyagmogyoró; (a vízmellékit 1. a 123. old.). Az aranyzápor keleti eltérése (Cylisus Jacquinianus Wettst.) csak ültetve. Inkább kerti formálódás, délkelet felé vadon hazánkban sehol nem láttam.
